Egyetemes állam- és jogtörténet (ókor-feudális kor)

Az Egyetemes Állam- és Jogtörténet studiumának újszerű anyagát tartja kézben az olvasó. Maga a tény elnevezésében egyetemességet ígér, ám ez csak a hagyományos szóhasználat értelmében igaz. Hiszen egyre egyetemesebbé táguló világunkban egy éves tárgy keretében lehetetlen a világ történetileg kialakult, valamennyi állam és jogrendszeréről még csak vázlatos képet is adni. Így a tananyag összeállítása során óhatatlanul kényszerpályán mozog a szerkesztő és tankönyvíró egyaránt. Tudniillik behatárolt az író térben és időben, azontúl pedig a tárgy oktatásának hagyományai is befolyásolják. Közismert, hogy az egyetemes jogtörténet hazai oktatásának kezdetei a múlt század közepére nyúlnak vissza, s a nagynevű Wenzel Gusztávhoz kötődik. Az 1850-es években, ugyanis a jogi karon akkor az osztrák kormányzat betiltotta a jus patrium oktatását. Ekkor Wenzel arra az elgondolásra jutott, hogy a betiltott tárgy helyett Európai jogtörténetet kell tanítani, amely a hazai jogot (jus patrium) is magába foglalja. Egyetemes európai jogtörténet című munkája 1869-ben már harmadik kiadást ért meg. Így e szükségből elkezdett munkából erény lett, amennyiben a tárgy rövidesen felsorakozott a jogtörténeti alapvizsgák - római jog, hazai jog, egyházjog - közé. Vissza Tartalom Bevezető 5 Az ókori állam és jog 7 Jogantropológia: a társadalom és jog őskora 9 Mezopotámia államai és joguk 27 Az ókori zsidó állam és jog 55 Az ókori görög állam és jog 67 Középkori államtörténet 87 A Frank Birodalom kormányzása 89 A Bizánci Birodalom kormányzása 111 Állam- és egyház a középkorban 123 A középkori városok 137 Hűbériség, rendiség, abszolutizmus 147 A középkori Oroszország 167 Az Ottomán Birodalom kormányzása 175 Középkori jogtörténet 195 A római jog továbbélése 197 Az európai feudális jogrendszer 203 A bírói hatalom és peres eljárás a középkorban 221 A feudális magánjog 237 A feudális büntetőhatalom és büntetőjog 269 A kánoni jog 285 A mohamedán jog 298