Antiszemitizmusok

Miért volt Magyarországon a holokauszt utáni évtizedekben antiszemitizmus? A zsidóellenesség hogyan kapcsolódott a megváltozott politikai és társadalmi viszonyokhoz? Mit örököltünk 1945 előttről? Hogyan, miben változott a zsidókkal szembeni előítéletesség a második világháború utáni demokrácia egy-két évében, majd a kommunista diktatúra időszakában? Van-e összefüggés a kommunisták polgárellenessége és politikai antiszemitizmusa között? Mivel magyarázhatók az 1956-os forradalomban előforduló antiszemita jelenségek? Mi a hasonlóság és a különbség az 1946-os és a tíz évvel későbbi miskolci lincselés között? Milyen emlékezeti klisék segítik a visszaemlékezőket a szégyellni való zsidóellenességük elfojtásában? Az állambiztonsági iratok - az ügynökjelentések, a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek, a titokban lemásolt magánlevelek - mennyiben tekinthetők az antiszemita jelenségek feltárását segítő történelmi forrásnak? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ. A címben szereplő szokatlan többes szám arra utal, hogy a zsidóellenes megnyilvánulásoknak több fajtája létezett: a politikai-ideológia antiszemitizmus, az értelmiségi zsidóellenesség, a csőcselék pogromba, lincselésbe átcsapó zsidógyűlölete. Ez utóbbi kettő a társadalmi antiszemitizmushoz sorolható. Az antiszemitizmus különböző formái olykor szétválaszthatatlanul egymásba fonódtak: erről a könyv harmadik részének fejezetei szólnak. Az egyes témákhoz a korabeli mentalitást és szóhasználatot szemléltető dokumentumok és emberi sorsokat bemutató esettanulmányok kapcsolódnak. Standeisky Éva tanár, történész, a Debreceni Egyetem oktatója és az 1956-os Intézet munkatársa. Kutatási témái: a hatalom és az irodalom, művészetek kapcsolata; a hatalomnak kiszolgáltatott alkotó értelmiségiek közéleti szerepvállalása; a 20. századi magyarországi demokratikus hagyományok mibenléte és gyengeségük okai; a közvetlen és a közvetett demokrácia formáinak bonyolult viszonya rendszerváltó időszakokban; a nagy politika és társadalmi kataklizmák hatása a mindennapok emberére; ötvenhat társadalom- és eszmetörténete.