A kulcstényező (A véletlen és a butaság szerepe a történelemben)

A Kulcstényezo sajátos szempontból szemléli a történelem híres csatáit Trójától az Öböl-háborúig: azt vizsgálja, hogy a szerencse és az emberi ostobaság miként formálta a történelmet. Megtudhatjuk belole, hogyan veszett el egy marék szög miatt a waterlooi csata, hogyan törte derékba egy hordó pálinka II. József nagy, törökellenes felszabadító hadjáratát... ...vagy hogy Poroszország a legendákkal ellentétben nem (akkor még nem létezo) haditechnikai fölényének, hanem a vele szemben álló osztrák fotisztek marakodásának köszönhette a 19. században kivívott vezeto szerepét. A krónikások száraz adatait a könyv a csaták egyszeru résztvevoinek leveleivel, visszaemlékezéseivel egészíti ki, így emberközelbe hozza a történelem sorsfordulóit. Az egyes fejezetek végén nemcsak a csatákat és azok következményeit elemzi, hanem kicsit eljátszadozik azzal, mi lett volna, ha másként alakulnak az események. Jól példázza ezt a waterlooi csatáról írt elemzés vége: Waterloonál a kulcstényezo egy már-már nevetséges dolog volt. Egy marék fej nélküli szög és néhány kalapács megváltoztathatta volna a csata kimenetelét. Mi lett volna, ha - Delort lovasai keríteni tudnak egy marék szöget, és sikerül tönkretenniük Wellington ágyúit? Az angol tüzérség nem tudott volna tovább részt venni a csatában, és semmi nem menthette volna meg azon a napon Wellingtont - még a poroszok sem. Mi lett volna, ha - Napóleon gyoz Waterloonál? Veszített volna máskor.