99 szárnyasétel 33 színes ételfotóval

Szárnyverdeséstől hangos az emberiség története: ki ne emlékezne Noé galambjára, a Rómát megmentő capitóliumi ludakra, a velencei szárnyas oroszlánra vagy az országló címerek királyi madaraira? Talán nincs is olyan nép a világon, amelynek meséiben ne akadna legalább egy aranytyúkocska, egy bátor kakas vagy egy rút kiskacsa... Amíg az ipari módszerekkel nevelt, olcsó baromfi el nem árasztotta a világot - nagy válószínűséggel emberek millióit mentve meg az éhhaláltól vagy a túltápláltság gyötrelmeitől -, az igénytelen, ház körül kapirgáló szárnyas nagy kincs volt és csak ünnepi alkalmakkor került asztalra. nem véletlen, hogy a magyar nyelvben "csirkefogónak, csibésznek, ludasnak" nevezzük azt az embert, akit valamiben vétkesnek vagy hibásnak találunk. Hogy a gyöngytyúk már a fáraók asztalának is egyik ékessége volt - ezt olvastam. Hogy "szebb a páva, mint a pulyka", noha a pulykát valaha dión hizlalták - ezt látom. De hogy a tyúknak mitől rövidebb az esze, mint a kakasnak, és hogy a kacsa mennyivel okosabb, mint a buta liba - ezt nem tudom.