Asztarte fátyla

...Amint az ajtó feltárult és átléptek a boltíves belépőn, egy tágas csarnokba jutottak, a Templom Szentélyébe, melynek közepén a leggyönyörűbb szobor állt, amit valaha életében látott. Többszörös embermagasságú, gyönyörű alakját rengeteg ékesség borította, arcát pedig fátyol. A helyiséget lassan valami különös illatú, édeskés füst kezdte beteríteni, Meret kissé megszédült, és jobbnak látta, ha leül. Csak homályosan látta a falak mentén ülő, vagy ámulva nézelődő többi zarándokot, ahogy lassan homályba borult az egész helyiség. A falakon lobogó fáklyák fényének különös tánca ragadta meg a figyelmét, szinte hipnotizáltan bámulta, ki tudja, mióta, amikor halk suhogás ütötte meg a fülét. A suhogásba csilingelő hangok is vegyültek, és valahonnan a homályból kibontakozott az első Papnő alakja. Egyenesen felé jött, és mikor olyan közel volt hozzá, hogy érezte illatszerének kábító illatát, a Papnő megragadta a kezét, és magával húzta..."Az olvasót a megigéző szépségű Erin kalandjai repítik a mi világunk régmúltjába, a bibliai idők előtti időszakba. Ekkoriban az istenek, égi lények és az emberek világát elválasztó fátyol még sokkal vékonyabb és átjárhatóbb volt, mint manapság, az istenek különféle szertartások által képesek voltak belépni az emberekbe és cselekedni rajtuk keresztül.Az első részben Asztarte, az élet és szerelem Istennője templomában járunk, ahol a fiatal férfiak magától az Istennőtől kapják meg az első tapasztalataikat a férfi és a nő egyesülése terén. Később azonban színre lép egy vérszomjas isten, aki szeretné megkaparintani a papnőket, és innen kezdődnek a bonyodalmak...Az izgalmas történet, amely hol érzéki szépséget, hol mélységes kegyetlenséget idéz meg, végső soron gondolatébresztő a testi szerelem, az élet szentségéről. Szeretettel ajánlom a kalandregények kedvelőinek.