A fütyülő halál

"...Hirtelen esz?be jutott egy nemr?g hallott mondat, ?s megtorpant. Azt?n visszafel? indult, ?s kopogtat?s n?lk?l benyitott Kakassy szob?j?ba. - Mi az?... Maga m?g mindig itt van?... Maga... - kezdte volna ism?t az ezredes, de Talpas leintette: - Most nem ?nr?lam van sz?, k?rem! Mit is mondott, m?lt?s?gos uram, kit?l j?tt jelent?s a holnapi t?mad?sr?l? - Nem eml?tettem a nev?t... De.... - Akkor j?l hallottam... Szabadna k?rnem most a nevet? - A fed?neve pillanatnyilag Kert?sz Jen?... De... - Ezredes ?r! Most, azonnal k?rek egy rep?l?g?pet! Kakassy megszokta, hogy az ?gyn?kei n?ha a legfurcs?bb k?r?ssel ?llnak el?je, ez?rt sz? n?lk?l fogta a telefont, ?s r?videsen k?z?lte Talpassal, hogy a g?p megvan, ak?r m?ris ?tra kelhet vele. - Hov? is megy, fiam? - k?rdezte az id?s hadfi, meghatottan ennyi ?gybuzgalom l?tt?n, ?s kez?t ny?jtotta a harcba indul?nak. Talpas azonban nem ?rt r? megszor?tani a kez?t; csak ?gy futt?ban ki?ltotta vissza: - A menyasszonyomhoz!... * Ezerkilencsz?znegyvenn?gyben a n?met csapatok megsz?llt?k Magyarorsz?got, ?s r?videsen elterjedt a h?r egy Titkos B?zisr?l, ahol a h?bor? kimenetel?t eld?nt? ,,valamivel" k?s?rleteznek. A sz?vets?ges er?k ?gyn?kei l?zas siets?ggel igyekeznek megtal?lni a B?zist, de nem ?lnek ?lbe tett k?zzel a magyar k?melh?r?t?k sem..."