Házasság, család

Márton Áronnak szerkesztőként, kispapként és püspökként egyaránt igen kedvelt témája volt a házasság és a család. A jó szónokokra jellemző közvetlenséggel, mindenki számára érthető formában fogalmazta meg a házasság teológiáját, szentségi mivoltát, célját, s a házasságban élő házasfelek kötelességeit. Az egyén, sőt az egész társadalom fennállásának és fejlődésének alapvető feltételét az Isten akarata szerint alapított családok létében kereste. A házasság intézménye annyira szoros kapcsolatban áll a társadalommal, hogy a házasság válsága közvetve társadalmi válságot is előidézhet.

Hamar észrevette és számtalanszor hangoztatta korának/korunknak legsúlyosabb betegségét: A korunkat gyötrő és ezer helyen felfakadó betegség legsúlyosabb tünete a házasság válsága." Márton Áron nyíltan, nagy felelősséggel beszélt, érveléseiben korának egyházi felfogása érvényesült. Az Egyház tanítását tolmácsolva megfelelő stílusban szólt, nem kezelte tabuként sem a nemiséget, sem a családtervezést. A keresztény házasság kapcsán mondott beszédeinek elmaradhatatlan gondolata a gyermek vállalásának ügye is.

Házasság, család, gyermek, apák és fiúk talán ezek Márton Áron hagyatékának legfontosabb témái. Közvetlen hangú beszédei, világos útbaigazításai ma is érvényesek, ma is érdemes őket elolvasni. Néhány lelkiismerethez szóló intelme napjainkban még időszerűbb, mint a harmincas években volt. Ezért (is) kell azokat újraolvasni.