V. Károly és Magyarország - Magyarország V.Károly oszmánellenes politikájában

Kedves Olvasó, fontos és szükséges munkát tartasz a kezedben. Fontos, mert szerzője, Korpás Zoltán keményen, következetesen, komolyan és fegyelmezetten dolgozott, hogy erőfeszítéseinek e gyümölcsét kényelmesen olvashasd. Európa legjelentősebb levéltáraiban kutakodott, hogy megtalálja nem a magasztos forrást (ma már nem így írják a történelmet), hanem forrásgyűjtemények sorát, amelyek lehetővé teszik, hogy rekonstruáljuk azoknak az életét, akik előttünk jártak a korabeli kereszténység és a mai egyesült Európa megteremtésében. E célból Korpás Zoltán művének első fejezetében bemutatja az V. Károllyal kapcsolatban a történelem során kialakult percepciót. Megközelítése a császár birodalmának egyik oszlopából nézve egyedi és meglepő. Kiindulási pontja, hogy V. Károly a magyarok számára az ottománellenes reményekben ambivalens szerepet töltött be, és gyakran csalódást okozott, hiszen nem tudta vagy nem akarta megakadályozni a bajt. Itt, Spanyolországban is tisztában vagyunk azzal, hogy Európa későbbi fejlődése számára mit jelentett Mohács. Korpás Zoltán meghívott bennünket, hogy mélyüljünk el a későbbi magyar történetírásban, amely a világformáló csatát követően V. Károlyt leginkább a magyar ügyek iránt közömbös személyként mutatta be. Mások úgy vélték, hogy V. Károly fékezte testvére, Ferdinánd szándékát, hogy Szapolyai Jánossal leszámoljon. De akadtak olyanok is, akik szerint V. Károly és I. Ferdinánd okozták Magyarország minden problémáját. Rendkívül érdekes a testvérekről alkotott efféle szemlélet, hiszen a XIX. században Spanyolországban tintafolyók ömlöttek arról, hogy a nemzeti katasztrófát az ausztriai ház megérkezése okozta. Ez a magyarázat olyan következményekkel járt, hogy az 1503-ban, Alcalá de Henaresben született Ferdinánd történelmi emléke egészen a közelmúltig teljesen feledésbe merült. Részlet az előszóból