Szabályozátechnika

"Navigare necesse est", azaz hajózni muszáj, mondták az ókori rómaiak. "Controlare necesse est", azaz irányítani muszáj, mondjuk a XIX. századi technikai forradalom óta. Valóban mindennapi életünkben környezetünkben szinte alig találunk olyan berendezést, amelyben ne lenne legalább egy vagy jó néhány olyan szabályozási probléma, amelyet automatika old meg helyettünk, és ami a legfontosabb, értünk.
A vasalóban egy relés hőmérsékletszabályozás működik, a gázfűtésünk szintén a hőmérsékletet szabályozza, de a jobbak már figyelembe veszik a környezeti hőmérsékletet is. Az otthonunkban lévő korszerű audiovizuális eszközökben már tucatszám található olyan automatikus működésű szabályozási feladat, amelyet szintén megfelelő automatika lát el: a szalagos audio és videó magnó sebessége, indítási és leállítási feladata; a CD és DVD rendszerek hasonló működésmódjai; az asztali számítógépünkben a processzor hőmérsékletszabályozása, a merevlemez fejeinek pozicionálása, stb. Ha beülünk az autónkba, akkor a korszerűek már az üzemanyag mennyiségét, a fékek összehangolt működését szintén automatikus szabályozó berendezésekkel oldják meg. Ha repülőgépre szállunk, eszünkbe jut-e, hogy ezek a gépek nem tudnának repülni szabályozás nélkül, hiszen önmagukban a labilis rendszerek tipikus példái. A mai korszerű repülőgépeken a szabályozási feladatok száma már inkább a százas nagyságrendbe esik. Az emberiség nem tudott volna elindulni az űr meghódításának szép és nehéz útján sem, ha nem old meg és realizál sok száz automatikus vezérlési és szabályozási feladatot a rakéta technika alkalmazása és a szatellitek pályára illetve célba juttatása során. A legutóbbi Mars-járók esetében pedig már a berendezésbe épített helyi intelligencia is olyan magas szintű, amelyet nem említhetünk az egyszerű szabályozási feladatok között.
Nagyipari folyamatainkban a megoldandó szabályozási feladatok száma inkább az ezres vagy tízezres nagyságrendbe esik már. A gyártandó termék mennyisége, minősége, a környezet megvédése nem biztosítható ezen automatikusan működő rendszerek nélkül. A termékek piacra kerülése elengedhetetlen követelményként igényli számos mennyiség igen pontos (sokszor előírt pontossági sávon belüli) szabályozását.
Szinte minden szerelő üzemben - az egyszerű termelő szalagtól kezdve az automatikus robotokig - a szabályozás, irányítás automatikus megoldásait (control) alkalmazzák.
Az orvosbiológia fejlődésével felfedezték, hogy az élő szervezetekben, így az emberében is több tucat alapvető sajátos szabályozási folyamat (vérnyomás, hőmérséklet, vércukor szint, hormon szintek, stb.) zajlik és a mai technika kezd eljutni oda, hogy ezek közül némelyiket már berendezéseinkkel át tudunk vállalni betegség vagy egyéb probléma esetén.
A közgazdaságtan számos alapfolyamata (kereslet-kínálat, raktározás-készlet, makro és mikro mérlegek, stb.) szintén magában hordozza a természetes, vagy az emberi beavatkozás következtében mesterséges vezérlés, irányítás, szabályozás folyamatait.
A hétköznapi ember szinte alig találkozik közvetlenül a szabályozás fogalmával, bár azt naponta működteti a nyomógombokon, kapcsolókon és egyéb kezelőeszközökön keresztül. Ezért szokásos rejtett (hidden) technológiáról is beszélni. Ez a rejtett jelleg okozza sokszor azt a vulgáris véleményt, amely szerint nincs szükség az irányítás és szabályozás elméletének, technológiájának tanulmányozására, hiszen az jön az eszközökkel, berendezésekkel, készülékekkel együtt, azokba beépítve. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról, hogy ezeket valakiknek meg kell tervezni, le kell gyártani, tulajdonságaival a világpiacon helyt kell állni, tehát mindazokban a folyamatokban élenjáróan részt kell venni, amelyek egy országot a fejlett országok sorába tudnak emelni.