Az emberi tényező

Greene 1978-ban megjelent világsikerű regénye műfaját tekintve kémregény. A brit titkosszolgálat londoni irodájának afrikai szekciójában "lék"-re bukkan a belső ellenőrzés. Nyilvános leleplezése kínos bizalmi válságot okozhat a szövetségesek körében, az ügy felgöngyölítését és "megoldását" feltűnésmentesen kell elvégezni. Percival doktornak, a hírszerzés belső orvosának amúgy is kísérleti alanyra van szüksége, hogy egy eddig csak állatokon kipróbált vegyszer hatékonyságát megállapítsa: az alkalmat meg is ragadja. Kérdés azonban, hogy a gyorsított nyomozás perdöntő bizonyítékok hiányában helyes következtetésre jutott-e.
A tévedés lehetősége is emberi tényező, Greene regényének címe azonban nem erre utal. Az igazi kettősöügynök talán elkerülhetné a végkifejletet: a leleplezést és a menekülést. De Greene igazi hőse nem a jó és a rossz hatalom harcában áll egyik vagy másik oldalra, hanem az emberi tényező ügyét képviseli a világot csak érdekzónáknak tekintő, saját embereit is gátlástalanul elpusztító szolgálat embertelenségével szemben. Lázadása persze korlátozott: egy másik, történetesen a szovjet hírszerzés menekíti el a leleplezés elől. Így kerül végképp légüres térbe. S bár az emberi tényező esélye csak ennyi: mégis, moszkvai magányában is felcsörög a telefon a világ túlfeléről, reményt adva a reménytelenségben.