Prímszámok hóesésben

Bödőcs Tibor új könyve sok kis írásból, miniatűrökből áll, melyekből mozaikszerűen rajzolódik ki jelen világunk tragikomikus képe.
Groteszk Buddha-tanmeséktől a XX. század szövevényes és gyakran szörnyűséges történelmét felvillantó apokrif történeteken, valamint agyafúrt filozófusok parodizált gondolatain, sőt napjaink háborús borzalmain át eljutunk a mai magyar rögvalóságig és tovább (egészen bolygónk fekete humorral elképzelt sorsáig).
Bödőcs Tibor részben nagy írók nyomdokain halad (Karinthy, Mrożek, Harmsz, Kafka, Hašek, Örkény stb.), amikor a barokkosan burjánzó stílusú Mulat a manézs után most szikár kisprózai műveket alkot máshol meg találgathatunk, hogy a senkivel sem összetéveszthető bödőcsi rafinériával épp kit-mit parodizál mindabból, amit még lehet egyáltalán, mert nem vált önmaga paródiájává. Bár ő éppenséggel megmutatja azt is, hogy a paródia paródiája is parodizálható.

Számonkérte egyszer Buddhát a tanítvány:
Mester, te azt mondtad, ha elég hosszan nézek egy tyúkot, még az is lehet, hogy tigrissé változik. Nem változott. Pedig mióta nézem már!
Mióta nézed már? kérdezte Buddha.
A tanítvány megvilágosodott.