Zenebolondok - Mesék a zenéről és az agyról

FÜLSZÖVEG A zene az érzelmek széles skáláján játszik velünk. Vásárlásra ösztönöz vagy felidézi első randevúnkat. Kiránt a depresszióból, ha semmi más nem segít. Arra késztet, hogy mozogjunk a ritmusára. A zene agyunk nagyobb részét foglalja el, mint a beszéd és a nyelv - meghatározó emberi élmény. Az elme kerekei sorozatban megjelenő Zenebolondok esetleírásai a legkülönbözőbb neurológiai tünetekkel küzdő emberekről szólnak, átrajzolva agyunkról és személyiségünkről alkotott képünket. Az itthon is népszerű neurológus és pszichiáter Olivér Sacks (Antropológus a Marson, A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét) a zene bámulatos hatását vizsgálja betegek, zenészekés hétköznapi emberek történetein keresztül. Hősei sokfélék, kezdve azzal, akibe villám csapott, és 42 évesen a fejébe vette, hogy zongorista lesz, a zenére születésüktől fogva hiperérzékeny, Williams-szindrómás gyerekeken és a teljesen dallamsüket embereken át azokig, akik mindenre csak néhány másodpercig emlékeznek - kivéve a zenét. Különleges zenei érzékenységünk néha komoly terhet is jelenthet: mindenki találkozott már fülbemászó és ott kitörölhetetlenül megragadó dallamokkal, de vannak olyanok is, akiket éjjel-nappal zavarba ejtő zenei hallucinációk gyötörnek. Ezek mellett jóval több a pozitív tapasztalat: a zene életet lehel egyébként mozdíthatatlan, Parkinson-kóros betegekbe, és képes arra, hogy megnyugvást nyújtson Alzheimer-kórban vagy skizofréniában szenvedőknek. A zene ellenállhatatlan, felráz és maradandó élményt nyújt - csakúgy mint Olivér Sacks világsikert aratott könyve. Vissza TARTALOM ELŐSZÓ 9 ELSŐ RÉSZ - Kísértő zene 1. Derült égből villámcsapás: Hirtelen jött muzikofília 17 Utóirat 27 2. Furcsán ismerős érzés: Zenei rohamok 30 3. Félelem a zenétől: Muzikogén epilepszia 34 4. Zene az agyban: Képalkotás és képzelet 41 5. Agyférgek, tapadós zene és fülbemászó dallamok 50 6. Zenei hallucinációk 59 MÁSODIK RÉSZ - A muzikalitás fokai 7. Értelem és érzelem: A muzikalitás fokai 93 8. Összedől a világ: Amúzia és diszharmónia 101 9. A papa G hangon fújja az orrát: Abszolút hallás 121 10. Amikor hamisan szól a tiszta: Cochleáris amúzia 131 11. Élethű sztereó: Miért van két fülünk? 141 Utóirat 147 12. Kétezer opera: Zenei savantok 149 13. A hallott világ: Zene és vakság 157 14. A tiszta zöld hangnem: Szinesztézia és zene 162 HARMADIK RÉSZ - Emlékezet, mozgás és zene 15. A pillanatban: Zene és amnézia 181 Utóirat 204 16. Beszéd és dal: Afázia és zeneterápia 206 17. Véletlen davenolás: Diszkinézia és kántálás 215 Utóirat 216 18. Jól kijönnek egymással: Zene és Tourette-szindróma 218 19. Tartani az ütemet: Ritmus és mozgás 223 20. Kinetikus dallam: Parkinson-kór és zeneterápia 236 21. Fantomujjak: Az egykarú zongorista esete 247 22. Apró izmok, nagy megerőltetés: Fokális disztónia, avagy ,,zenészgörcs" 251 NEGYEDIK RÉSZ - Érzelem, identitás és zene 23. Alvás és ébrenlét: Zenei álmok 263 24. Vonzalom és közöny 270 25. Siralmak: Zene, őrület és melankólia 280 26. Harry S. esete: Zene és érzelem 287 27. Elfojthatatlan: Zene és a halántéklebeny 291 28. Egy hipermuzikális faj: Williams-szindróma 302 29. Zene és identitás: Demencia és zeneterápia 316 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 328 Utóirat 331 IRODALOM 333 NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 351