Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Tartalom Előszó 5 Bevezetés 7 A különböző vadászati egységek vadföldigénye, a vadföldek kialakításának szükségessége és lehetőségei 10 A vadföldszükséglet meghatározásának alapjai adott vadterületen 10 Vadföld szükségessége apróvadas területeken 11 Az apróvadas vadásztársaságok vadföldjeinek kijelölése 12 A fácántelep környékének vadföldigénye 13 Az apróvadas vadásztársaságok vadeltartó területei 15 Az erdősült nagyvadas gazdaságok vadföldgazdálkodása 20 Hol és hogyan létesítsünk vadföldeket a nagyvadas területeken? 21 Régi bőgőhelyek általakítása vadfölddé 21 Vadföldek kialakítása a vadváltóhelyek közelében 22 Egyes rontott erdők vadfölddé alakításának lehetőségei 22 Az idegen vad által károsított területek rendezése 23 Üres vágásterületek hasznosításának lehetőségei vadföld céljára 23 Nyiladékok, allék, villanypászták, védgátak hasznosítása vadlegelőnek 24 A vadföldgazdálkodás tervezésekor figyelembe veendő természeti és üzemgazdasági szempontok 25 A vadgazdaság területi tagoltsága 25 A vadásztásaság természeti viszonyai 27 Éghajlati jellemzők 28 Domborzati viszonyok 29 Az erdőterületek fái, cserjéi, gyepszintjei 29 A vadgazdaság vízellátottsága 35 A vadgazdaság közgazdasági viszonyai 37 Útviszonyok 37 Beszerzés és szállítási viszonyok 38 A gazdaság vadföldjeinek talajadottságai 38 A főbb talajtípusok 39 A talajok humusztartalma 40 A talajok tápanyagtartalma és kémhatása 41 A vadgazdálkodási egység területén élő vadállomány felmérése, takarmányállományalapjának és tápanyagigényének megállapítása 42 A vadállomány létszámának megállapítása (becslése) 42 A szarvasegység és felhasználása a vadtakarmányozásban 43 A különböző vadfajok tápanyagszükséglete, fejlettségük függvényében 44 A vemhes és szoptató anyaállatok tápanyagigénye 51 A növendékek tápanyagigénye 52 Az apaállatok tápanyagszükséglete 54 A természetes és termesztett vadtakarmányok 57 Természetes vadtakarmányok 57 A természetes vadlegelők vadeltartó szerepe 57 A rügy-, gally-, lomb és fakéregtakarmányok vadgazdasági jelentősége 58 A tölgymakk, a gesztenye és a vadkörte mint természetes energiát szolgáltató táplálék 58 A vadföldön termeszthető és ajánlott takarmánynövények 60 Zöldtakarmányok 60 Zöldtakarmány-keverékek 64 Gyökér- és gumós takarmányok 65 Abrakként értékesülő takarmányok 66 A takarmánytermesztés tervezése, a vadföldigény megállapítása 66 A zöldtakarmány-szükséglet vadföldigénye 66 A téli takarmányok előállításához szükséges vadföldterület 70 Takarmánymérleg 71 A vadföldön termeszthető takarmánynövények termesztési technolgiája 84 A vadföldön alkalmazható vetésszerkezet, vetési sorrend, és trágyázás 84 Vetésszerkezet, növényi sorrend 85 A termesztett takarmánynövények tápanyag-felhasználása, talajerőmérleg 87 A termesztett növények gyökér és szár- és lombmaradványainak szerepe a természetes tápanyag-visszapótlásban 92 A vadtakarmányok természetének üzemszervezési alapjai, a gyomirtó és a növényvédő szerek alkalmazásának lehetőségei, vadkár- és termésbecslés 92 A vetőmagszükséglet megállapítása 93 Talaj-előkészítés különböző takarmánynövények alá 94 A vetés formái a vadföldön 95 A növényápolás szükségessége és lehetőségei 95 Hogyan igazodjunk a saját vadkárosításhoz? 96 A fejtrágyázás és a gyomirtás szükségessége és lehetőségei 98 Növényvédő szerek (fungicidek és inszekticidek) alkalmazása a vadföldön 99 A termékbecslés és a saját vadkár becslése 101 A vadállomány téli tömegtakarmányának előállítása és felhasználása 101 A szénakészítés módszerei 102 Lucernaszéna-készítés renden 102 Bálázott lucernaszéna készítés 103 Szellőztetéses szénakészítés 103 Állványos szénaszárítás 104 A zöldtakarmányliszt felhasználása 104 A lucernaszéna hasznosítása 104 A silózás módszerei 106 A silózásra szánt zöldtakarmány-mennyiségek számbavétele és a silók helyeinek kijelölése 106 A silótípusok megválasztása 107 A silózás időpontjának megválasztása 107 A silózás munkaerő- és gépszükséglete 109 Az egymagában vagy a keverten silózás lehetőségei és követelményei 111 A silótakarmányok feletetése 112 Az abraketetés szükségessége és lehetőségei 114 A téli takarmányozás főbb irányelvei 115 Gépierő-, fogaterő- és kézimunkaerő-szükséglet a vadgazdálkodásban 115 Gépierő-szükséglet, géptípusok. A szükséges fogaterő és kézimunkaerő 120 Növényeink megvédése a saját vadkártól a "vadaskertszerű" vadtartás lehetőségei és veszélyei 120 Az őrzés lehetősége 121 Vadriasztó szerek alkalmazása 122 Villanykerítések 122 Kerítések építése, a vadgazdaság bekerítésének veszélyei 124 A vadföldgazdálkodás főbb teendői havonkénti megoszlásban 124 Január: Téli teendők a vadtakarmányozásban és a vadföld biztosításában 125 Február: A vadföldek télvégi állapotának vizsgálata, a vetésterv elkészítése 125 Március: A talaj-előkészítés, a fejtrágyázás és a vetés elkezdése a vadföldeken 125 Április: Tavaszi vetési munkák a vadföldeken, a kelő növények védelme 125 Május: A vadföldi zöldtakarmányok ápolása és hasznosulásuk megítélése 126 Június: A vadföldön termesztett zöldtakarmánynövények felhasználása, a másodvetések elvégzése 126 Július: Nyári teendők a vadföldeken 127 Augusztus: A vadföld szerepe a bőgésre és a téli vadeltartásra való előkészületek terén 127 Szeptember: A vadföldek szerepe a bőgési időszakban 127 Október: Főbb munkálatok a vadföldeken a bőgés befejezése után 128 November: A vadföld mint téli takarmánybázis 128 December: Látogatottak-e a vadföldek? Felkeresik-e a vadak az etetőket? 128 A takarmányozás minősége. A takarmányok és a vadgazdálkodásban használatos egyéb anyagok tárolása. A takarmányhigiénia alapjai 130 A takarmányok minősége 130 A takarmányok és a vadgazdálkodásban használatos egyéb anyagok tárolása 131 A vadtakarmányozás higiéniájának alapjai 133 Függelék 135 Irodalom 145