Szoky konyhája I-II.: Mosolygós ételek a konyhámból + Hogy együtt érezzük a törődést

Szoky konyhája I. Az anyag nem vész csak átalakul. Nehéz behatárolni, hogy ki és miért szeret főzni, de talán ennek a könyvnek az olvasásánál, és a sok finom étel elkészítése közben mindenkinek bevillan az az élmény, amiből ez ered! Példának okáért beavatlak benneteket, hogy ez nálam hogyan is történt. Kezdeném azzal, hogy édesanyám is szakács, és ebből fakadóan már egész kisgyerek korom óta rendszeres látogatója voltam a családi konyhának, amiben rendszeresen sok és változatos finomságot készített. A veszélyes műveleteken kívül már hét-nyolc éves koromban nagyon sok mindent bízott rám, például a panírozást, a palacsinta tészta bekeverését, a tejbegríz készítését és sorolhatnám. Természetesen az idő múltával már jöttek a komolyabb dolgok, mint a piskóta sütése, a nokedli szaggatása, de a pörkölt és a tokányok készítését is rám bízta folyamatosan. Lassan a késekkel is komolyabban meg kellett ismerkednem és ezt kiváltképpen élveztem. Előbb-utóbb azon vettem észre magam, hogy teljesen egyedül uralom a konyhát és talán ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, ez az utam. Ezt az utat a mai napig járom és tiszta szívből, már saját fiaimnak adom át a rengeteg tapasztalatomat és a végeláthatatlan receptáradatot. Bátorítalak benneteket is, hogy főzzétek végig a könyv tartalmát, rengeteg meglepetést tudtok így letenni a család, a barátok és a szeretteitek elé az asztalra! Ezen könyvet ajánlom nagy szeretettel édesanyámnak Mari mamának és minden kedves nézőmnek, akik eddig is követték a munkásságomat, továbbá azoknak, akik szenvedélyt éreznek a gasztronómia iránt és szeretnének megismerkedni még több, változatos és ízeiben gazdag étellel. Amíg e sorokat olvassátok, én már a következő könyv elkészítésén dolgozom, hiszen bizonyára sejtitek, a receptek sora végtelen... Szoky Szoky konyhája II. Számtalan felmérés születik napjainkban arról, időt tölt el az életében vagy munkával, pihenéssel, szórakozással. Bármilyen meglepő is, de a főzéssel eltöltött idő alig kerül megemlítésre! Holott tudjuk, mennyire nagyszerű úgy hazaérkezni, hogy egy megterített asztal vár reánk. Az asztalon pompázó ételek viszont nem maguktól kerülnek oda, sok gondoskodással, előkészítéssel, akár tervezéssel jutnak el odáig. És most érkeztem el a gondolatmenetem lényegéhez, miként is: köszönet hatalmas az édesanyáknak, tudású nagymamáknak, napról-napra a kimeríthetetlen kiváló is, akik feleségeknek, és sok odaállnak édesapának és kíméletlenül aprítják a hagymát, sokszor magukat megríkatva velük..., szelik, klopfolják a húsokat, darabolják a zöldségeket, zsonglőrködnek a különböző fűszer költeményekkel, törekedve arra, hogy sok boldog szempárral találkozzanak, amikor közösen asztalhoz ülnek! Te, aki ezen sorokat olvasod, biztosan tudsz azonosulni fentiekben leírtakkal, leírtakkal, akár az ételek készítője, vagy a jutalmazottja is legyél. Ezeket a pillanatokat én már hosszú évek óta élvezem, és nem is adnám oda semmiért! Adni-jobb, mint kapni, szól a mondás, és amikor ezt egy finom étel formájában tesszük meg, az felbecsülhetetlen! Mindenkit bátorítok arra, ha szabaideje megengedi, akár az alapoktól kezdve, könnyed építkezéssel kezdjen el főzni, sütni, higgyétek el, pompás élményekben lesz részetek, és a terhet is le tudjátok venni szeretteinkről! Főzz örömmel, lepd meg barátaidat, kényeztesd el kedvesedet, és egy finom étel elkészítésével add át a törődést mindenkinek! Ebben is segítségedre lesz a Szoky konyhája 2. kötete. Szoky