Magyarország történelmi határai a térképeken

Hazánk térképészete nem sokkal a honfoglalás után megkezdődött (Anglo-Saxon Map. X. szd.). Az arab térképészet (Idriszi, 1154), majd a kolostorkartográfia (Ebsdorfi térkép, 1235; Fra Mauro, 1459)m és a portolán térképészet legkiválóbb alkotásain (Dulcert, 1339; Katalán-atlasz, 1375) jelenik meg hazánk jelentős hatalmi helyzetének megfelelő súllyal. Mátyás király reneszánsz udvarában alakul ki, és olasz tudósok (Rosseli, Henricus Martellus Germanus, 1490) műhelyében realizálódik hazánk XV. századvégi kiváló térképészete. A reneszánsz térképészet nálunk a magyar tudós ("gentis Hunnicae") Lázár deák 1528-as Magyarország-térképében éri el csúcspontját. Ha ezt a térképet összevetjük két másik európai nagyhatalom térképeivel (Olaus Magnus Skandináviája, 1539; és Georg Lilly Angliája, 1546), úgy kétségtelenül Lázár térképének kell adjuk a pálmát. A török hódítás lemaradást hozott Európától a térképészet területén is. A Topkapi szeráj gyűjteményére vonatkozó ismereteink szerint a törökök magyarországi térképészete nem volt számottevő.