Az uj idők - Második receptkönyve

Még a béke legvirágzóbb ősidejében, a század elején, amikor az embereknek nem volt egyéb dolguk, mint az, hogy különböző kifinomúlt egyéni problémákkal tegyék boldogtalanná önmagukat és egymást, - egy külföldi hetilap pályázatot hirdetett annak az örök és még ma is megoldhatatlan kérdésnek a kibogozására, hogy mivel kötheti le a nő a férfit? Természetesen rengeteg válasz érkezett. Nyilatkoztak az összes szakértők: elszánt lányos anyák, nyugalomba vonult anyósok, a házasság fáradalmait pihenő elvált asszonyok s a módfelett fanyar és rezignált feleségek. Az első díjat egy nagyon okos és igen józan hölgy nyerte. Azt, hogy nagyon okos és nagyon józan volt: tehát kiábrándult és tapasztalt, az egyetlen mondatban megfogalmazott, kemény és költőinek, vagy finomnak éppen nem nevezhető válaszából látni. Ez a bölcs személyiség ugyanis légies magyarázatok, lélektani következtetések és megható példabeszédek helyett, így felelt: >>Tartsd jól a bestiát!<< Ne tessék megbotránkozni. Ez a nyers mondat mély életigazságot foglal magában. Azt az igazságot, hogy sajnos, nemcsak szellemi lények vagyunk, hanem anyaghoz kötött emberek is, akiknek, ha nincs kellően >>jól tartva<< az anyagi részük, a másik felük: a szellemi rész sem szárnyalhat.