A marxizmus leninizmus alapjai

Tartalom A szerzők előszava 5 Bevezető szavak a marxista-leninista világnézetről 7 A marxista-leninista világnézet filozófiai alapjai A filozófiai materializmus 15 A haladó materialista tudomány fejlődése a reakció és a tudatlanság ellen vívott harcban 15 A materializmus és az idealizmus 17 Mi a filozófiai értelemben vett anyag? 25 Az anyagi világ egyetemes létezési formái 28 A tudat - a különleges módon szervezet anyag tulajdonsága 34 A filozófiai materializmus ellenfelei 40 A mai polgári filozófia 47 Harc a tudományos világnézetért 61 A materialista dialektika 65 A jelenségek egyetemes összefüggése 68 A természetben és a társadalomban végbemenő mennyiségi és minőségi változások 80 Az egységes kettéhasadása ellentétekre - a fejlősés fő forrása 87 Az alacsonyabbrendűtől magasabbrendű felé haladó dialektikus fejlődés 96 A dialektika mint a világ megismerésének és átalakításának módszere 101 Az ismeretelmélet 105 A gyakorlat - a megismerés alapja és célja 105 A megismerés - az objektív világ visszatükrözése 111 Az igazságról szóló tanítás 115 A gyakorlat - az igazság kritériuma 130 A szükségszerűség és az emberi szabadság 135 A materialista történetfelfogás A történelmi materializmus lényege 139 A társadalmi nézetek terén végbement forradalmi fordulat 139 A termelési mód - a társadalom életének anyagi alapja 142 Az alap és a felépítmény 148 A történelem mint a társadalmi-gazdasági alakulatok fejlődése és felváltása 151 A történelmi szükségszerűség és az emberek tudatos tevékenysége 162 A polgári szociológia tarthatatlansága 170 A materialista történetfelfogás jelentősége más társadalomtudományok és a társadalmi gyakorlat szempontjából 175 Az osztályok, az osztályharc és az állam 180 Az osztálykülönbségek és az osztályok közötti viszonyok lényege 180 Az állam - az osztályuralom eszköze 188 Az osztályharc - a kizsákmányoló társadalom fejlődésének hajtóereje 193 A proletáriátus osztályharcának fő formái 198 A néptömegek és az egyén szerepe a történelemben 210 A néptömegek - a történelem alkotói 211 Az egyén szerepe a történelemben 217 A néptömegek szerepe korunk társadalmi és politikai életében 227 A társadalmi haladás 233 A társadalmi fejlősés haladó jellege 233 A társadalmi haladás a kizsákmányoláson alapuló társadalombn és a szocializmusban 240 A marxizmus-leninizmus és a társadalmi haladás eszményei 246 A kapitalizmus politikai gazdaságtana A monopólium előtti kapitalizmus 257 A tőkés viszonyok kialakulása 257 Az árutermelés. Az áru. Az értéktörvény és a pénz 258 Az értéktöbblet-elmélet - Marx gazdasági tanainak talpköve 264 A munkabér 269 A profit növelése - a tőkés termelés célja és korlátja 271 A kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban. A földjáradék 275 A társadalmi tőke újratermelése és a gazdasági válságok 279 A tőkés felhalmozás általános törvénye 284 Az imperializmus - a kapitalizmus legfelsőbb és utolsó foka 289 Az imperializmus - monopolkapitalizmus 289 Az imperializmus - élősdi vagy rothadó kapitalizmus 303 Az imperializmus - haladó kapitalizmus 308 A kapitalizmus általános válságának kezdete 312 Az imperializmus jelenlegi szakasza 317 A kapitalizmus általános jelenlegi szakasza 317 Az állammonopolista kapitalizmus 321 Megszabadul-e a kapitalizmus a gazdasági válságoktól? 340 Az osztály antigonizmusok növekedése és elmélyülése 346 A kapitalizmus utolsó történelmi lépcsőfoka 356 A nemzetközi kommunista mozgalom elmélete és taktikája A munkásosztály világtörténelmi küldetése 361 A munkásosztály - a dolgozó emberiség felszabadítója 362 A munkásosztály számarányának, s társadalmi és politikai szerepének növekedése 365 A munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeinek közössége 369 Az internacionalizmus - a munkásmozgalom erőforrása 372 A munkásmozgalom fejlődésének útjában álló akadályok és nehézségek 376 Harcos osztály, alkotó osztály 379 A Nagy Október Szocialista Forradalom - dönt fordulat az emberiség történetében 386 Az orosz munkásosztály élcsapat szerepe 387 A világ első szocialista forradalma 390 Az Októberi Forradalom hatalmas lökést adott más országok forradalmi munkásmozgalmának 398 Az Októberi Forradalom hatása a nemzeti felszabadító mozgalomra 400 A nemzetközi szocialista mozgalom élenjáró osztaga és támasza 402 A marxista-leninista párt és szerepe a munkások osztályharcában 405 Milyen pártra van szüksége a munkásosztálynak? 405 A párt felépítésében és életében megnyilvánuló demokratikus centralizmus 410 A párt és a tömegek eleven kapcsolatokról 416 A marxista-leninista politika mint tudomány és művészet 420 A jobboldali opportunizmus és a szektásság elleni harc szükségesége 428 A kommunista mozgalom nemzetközi jellege 433 A munkásosztály és valamennyi demokratikus népi erő akcióegységének politikája 438 A munkásosztály akcióegységének szükségessége a mai körülmények között 439 Ki akadályozza a munkásosztály akcióegységének megteremtését? 442 A munkásmozgalom akcióegységének eléréséhez vezető utak 451 A demokratikus egység politikája 461 A munkás-paraszt szövetség a kapitalizmusban 468 Harc a parasztság érdekeiért 468 A kommunisták - a paraszttömegek létérdekeinek védelmezői 476 Mit ad a parasztoknak a munkásosztály győzelme? 479 A népeknek a gyarmati rendszer ellen irányuló nemzeti felszabadító mozgalma 483 A munkásmozgalom és a nemzetiségi-gyarmati kérdés 483 A nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése és a gyarmati rendszer bomlása 494 Az imperialistaellenes, antifeudális forradalom vívmányai a szocializmus útjára lépett ázsiai országokban 511 A fiatal, keleti nemzeti államok harca függetlenségüg megszilárdításáért 517 A tőkésországok népeinek harca a szuverenitás megőrzéséért 528 A szuverenitás problémájának kiéleződése az imperializmus korában 528 A kozmopolitizmus - az imperialista burzsoázia ideológiája 535 A szuverenitás védelme a nemzet egészséges erőinek létérdeke 539 Harc a demokrácia megvédéséért a burzsoá országokban 546 Lenin a demokráciáért a kapitalizmus viszonyai között folytatott harc szükségességéről 549 A tőkés monopóliumok támadás a dolgozók demokratikus jogai ellen 551 A demokratikus erők összefogása - a reakció és a fasizmus legyőzésének igen fontos feltétele 558 A háborús veszély és a népek békeharca 562 Az imperializmus rendkívüli módon veszélyezteti az emberiség jövőjét 562 A munkásosztály és a háború 565 A béke védelme a legfontosabb általános demokratikus feladat 569 A békeszerető politika alapelvei 577 A háborús veszély ellni harc újtai és formái 583 A szocialista forradalomba való átmenet különböző formái 587 Az antigonisztikus osztályellentétek kibontakozása elkerülhetetlenné teszi a proletárforradalmat 587 Korunk demokratikus mozgalmai és a szocialista forradalom 591 A proletárforradalom feltételeinek kialakulása 606 A munkásosztály hatalomra jutása 613 A szocialista forradalom fő törvényszerűségei és megnyilvánulásuk sajátosságai a különböző országokban 623 A szocializmusról és a kommunizmusról szóló tanítás Proletárdiktatúra és proletárdemokrácia 627 A proletárdiktatúra történelmi szükségszerűsége az átmeneti időszakban 628 A proletárdemokrácia - a demokrácia új típusa 638 A proletárdiktatúra formáinak változatossága 653 A kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszak fő gazdasági feladatai 664 Mivel kezdi a munkáshatalom? 665 A többszektorúság felszámolásának útjai 672 A szociaista iparosítás 687 Az átmeneti időszak eredményei 690 A szocialista termelési mód fő vonásai 694 A társadalmi tulajdon és formái 695 A szocialista termelés fő célja 700 A népgazdaság tervszerű fejlődése 703 Az árutermelés és az értéktörvény a szocializmusban 708 A munka a szocializmusban 715 A szocialista bővített újratermelés 720 A szocialista társadalom társadalmi, politikai és kulturális arculata 726 A szocialista demokrácia 726 A szocialista társadalom népeinek barátsága 743 A szocialista társadalom kultúrája 747 A szocializmus és az egyén 754 A szocialista társadalom fejlődésének hajtóerői 758 A szocialista világrendszer 762 A szocialista világrendszer kialakulásának történelmi sajátosságai 762 A szocialista államok kölcsönös viszonyának elvei (a szocialista nemzeköziség) 766 A szocialista világgazdaság fejlődése 775 A szocialista országok gazdasági kapcsolatai más országokkal 784 A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszaka 787 A párt lenini fő irányvonalai az új szakaszban 789 A kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése 795 A dolgozók kommunista nevelése 836 A Szovjetunióban folyó kommunista építés nemzetközi jelentősége 851 A kommunista társadalom 861 A közjólét és a bőség társadalma 863 Mindenki képességei szerint 866 Mindenkinek szükségletei szerint 869 Szabad ember szabad társadalomban 873 A népek békéje, barátsága, együttműködése és kölcsönös közeledése 879 A kommunizmus további perspektívái 881