Chili és vanília - van, aki még sohasem használta, és van, aki számára enélkül el sem képzelhető a konyhai élet. Néhány éve még fogalmunk sem volt arról, mi lehet a közös e két fűszerben, manapság azonban már sokan rávágják: Mautner Zsófia és blogja, a "chiliesvanilia", amely - az oldal alcímét idézve - "online gasztronómiai élménybeszámoló kozmopolita kulináris kalandozásokkal" tarkítva. Külkereskedő szülők gyermekeként a diplomatapálya Zsófi számára szinte adott volt. Sok évet töltött külföldön, több nyelven beszél, köztük például csehül, hiszen az általános iskola első 5 évét Prágában végezte. Ez a korszak azonban más szempontból is meghatározó volt a számára, hiszen nyolcévesen "robbant be" a konyhaművészetbe is: amíg szülei dolgoztak, Zsófi teljesen egyedül csörögefánkot készített, amely igazán finom lett, a konyha viszont pontosan úgy nézett ki, mintha szétrobbantották volna... A külker főiskola elvégzése után 3 év szakmai gyakorlat következett. Két év Kölnben, egy év New Yorkban - gasztronómiai szempontból különösen ez utóbbi jelentett igazi fordulópontot Zsófi életében. A város messze földön híres toleranciájáról - nemcsak faji és vallási tekintetben, hanem a konyhakultúrát illetően is. Multikulturális forgatag, valódi olvasztótégelye a különböző népek gasztronómiájának, ahol a legújabb gasztrotrendekkel főzőtanfolyamokon ismerkedhetünk. Így tett Zsófi is, hagyományt teremtve ezzel az életében: bárhol jár tudniillik, legyen az Kambodzsa, Vietnam vagy éppen Marokkó, ha ideje engedi, biztosan ellátogat egy helyi főzőtanfolyamra. Véleménye szerint ugyanis a gasztronómián keresztül sokkal könynyebb befogadni a különböző kultúrák sajátosságait. Mindezekhez Zsófi rengeteg könyvet elolvasott, jelentős méretű szakácskönyvgyűjteményt halmozott fel, s a különböző ételek történetének is utánajárt. Pontosan ezért különleges blogja, cikkei és a Stahl Judit támogatásával és segítségével novemberben megjelenő szakácskönyve is. A receptek nem csupán az étel elkészítésének aprólékos leírásából állnak, hanem minden fogás mellett olvashatunk egy-egy rövid sztorit is, amely az adott étek történetéről vagy a hozzá kapcsolódó élményekről számol be. A következő mérföldkő Zsófi életében ötéves kiküldetése volt, amely alatt európai uniós ügyekkel foglalkozott Brüsszelben. Erre az időszakra már annyi minden gyűlt benne össze a konyhaművészettel kapcsolatban, hogy úgy érezte, mondandóját meg kell osztania másokkal is. Létrehozta tehát említett blogját, s egy évre rá megnyerte a HVG blogversenyének gasztronómiai kategóriáját. Nemsokára azon kapta magát, hogy napról napra többen olvassák internetes naplóját, sőt szakmai körökben is egyre elismertebbek lesznek írásai. olyannyira, hogy egyre több rangos, szakmabeli felkérés érkezett, amelyek nagy részére azonban csak pár év múltán mondott igent, hiszen először mérlegelnie kellett, hogy mi a fontosabb számára: a diplomataélet biztos egzisztenciája, kihívásai és magas életszínvonala, vagy az, hogy azt csinálhassa, amit igazán szeret. A mérleg nyelve a gasztronómia felé billent, a döntést pedig csak megkönnyítette, hogy felkérték, legyen a Dining Guide főszerkesztője. Így lett a hobbiból ez év februárjától igazi hivatás. Gasztrobloggerből Mautner Zsófi tehát közismert és elismert gasztronómiai újságíróvá, ilyen tárgyú tévéműsorok szakértőjévé és a Chili és Vanília szakácskönyv szerzőjévé lépett elő. S hogy miben rejlik sikerének titka? Nos, külföldön töltött éveiből, az ott elsajátított munkamorálból most profitál csak igazán. Számára természetes, hogy ha munkáról van szó, akkor a kiváló szaktudás mellett az ember legyen korrekt, pontos és megbízható. Ez pedig úgy tűnik, itthon egyelőre igazi kuriózumnak számít. (Elite Magazin)
