A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása

A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása Richard Dawkins egyik legjobb könyve. Dawkins - talán némileg meghökkentő módon - e könyvében az organizmusok evolúciós alkalmazkodásának gyöngyszemeit tárja elénk; a szokott világos, lebilincselő stílusban. Végig olyan témákat tárgyal, melyek kapcsán darwini természetes szelekció erejét a trivialitásokon messze túlmenően bemutathatja. Egyik korábbi könyvére, A hódító génre rezonál a állatok építményeinek, kiváltképp a pókhálók természetrajzának és evolúciójának bemutatása. Tanúi lehetünk annak, ahogy - az idők jeleként - számítógépes algoritmusok reprodukálják nemcsak a pókháló szövésének folyamatát, hanem a szövést lehetővé tevő, öröklött magatartásforma evolúcióját is. a leglebilincselőbb azonban - talán - a szemek természetrajza: az evolúció mintegy negyven (!) módozatát munkálta ki - ahogy Dawkins mondja - a "felvilágosodásnak". S ez a szó kapóra jön: Dawkins könyve felvilágosító mű a javából. Most, amikor egyfelől a mesterséges szelekció modern válfaja: az in vitro (kémcsőben zajló) genetika korábban sohasem látott molekulákat termel, a másfelől nálunk is egyre-másra jelennek meg a természetes szelekción alapuló evolúciót butaságból vagy tudatos kampány részeként tagadó sajtótermékek, egy ilyen munka jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Aki ennek alapján nem érti meg a biológiai evolúció működését, az valószínűleg soha nem is fogja, viszont aki meg akarja érteni, az egyik legjobb segítőtársra talál benne. A szakemberek sem fognak azonban unatkozni: számukra Dawkins néhány korábbi, már-már dogmatikus nézetének nyílt vagy burkolt feloldásával szolgál Hogy melyek ezek? Tessék elolvasni a könyvet!