2db: Szemben a történelemmel - A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A RÉGI MAGYARORSZÁGON + Nemzetlét-nemzettudat-értelmiség - TANULMÁNYOK

1. TARTALOM: A nemzeti kérdés elméleti problémái A nemzet fogalmáról 9 A nemzeti öntudat kifejlődése 23 A nacionalizmus változatai 38 Nemzeti jelleg, nemzeti hovatartozás 50 A nemzeti kérdés Marx és Engels munkásságában 61 Lenin és a nemzeti kérdés 72 A nemzetiségek és az asszimiláció 83 Vihar előtt A nemzeti mozzanat a történetírásban 101 Békés századok 130 A nyelvi harc kezdetei 147 Eszmei indítások 162 A szláv program 174 A reformkori liberalizmus 190 Oldás és kötés 204 A lengyel közvetítés 224 A szabadságharc sodrában Magyar illúziók 239 A másik oldalon 253 A konfliktus 273 Meghiúsult kísérletek 288 Bem példája 295 Teleki László külön útja 309 A kormány hangja 323 Balcescu küldetése 337 Szemere Bertalan és a nemzetiségi törvény 353 Emigrációban Első kísérletek 369 A kiutahiai alkotmányterv 387 Klapka és Teleki 397 Kossuth Duna-konföderációs terve 408 Összeomlás felé Új alapokon? 421 Eötvös József 438 A kiegyezés 449 Az 1868: XLIV. tc. és a nemzetiségek válasza 461 Sötét évtizedek 471 "Fehér hollók" 493 Mérleg 512 A háború és a "nemzeti" államok kialakulása 523 Epilógus 539 2. Huszár Tibor tudományos munkássága közérdekű, mert a szocialista társadalomépítés számos jövőbe mutatón elméleti kérdését gondolja újra. Új könyvének is alaptémája az értelmiségkutatás. Mégis sokkal több ennél, sokkal szélesebb összefüggéseket ölel fel. Tudatosítja Huszár Tibor, hogy a nemzeti történelem tanulságainak értelmezése, a kulturális örökségünkhöz való viszony szellemi életünk egyik legérzékenyebb kérdésévé vált. A történelmi tudat néhány szerkezeti jellegzetességét vizsgálva bizonyítja, hogy a múlt kutatásában a mindenkori jelen ellentmondásai vetülnek ki, érzelmek fogalmazódnak meg. a magyar szociológia és a társadalomrajz történetével, hagyományaival foglalkozva hangsúlyozza, hogy az ország felfedezését megmérését szolgáló kísérletek, a társadalmi önismeret igénye elválaszthatatlan értelmiségi mozgalmak historikumától. Az MKP értelmiségpolitikájáról szólva differenciált, tárgyszerű, pontosan dokumentált elemzést és tényfeltárást kapunk az 1944-49 között lezajló változásokról. A közművelődést elemző dolgozatának meghatározó gondolata, hogy a mennyiségi műveltségeszmény elavult, ugyanakkor a szakmai és egyetemes műveltség kölcsönösen feltételezik egymást. S ez az ellentmondás napjainkban minduntalan újratermelődik. Az értelmiségkutatás új kérdéseit taglalva megállapítja, hogy a valóság változásai következtében az értelmiség funkciója, összetétele, feladatköre, felelőssége, érdekeltsége, munkájának hatósugara, hatékonysága alapvetően megváltozott. s végül szól a településfejlesztés új s legújabb gondjairól. Vagyis: ismételten közgondolkodásunkat foglalkoztató lényeges kérdésekről mondja el véleményét Huszár Tibor. TARTALOM: Reflexiók a nemzeti érték kutatásához (bevezető) 9 A folytonosságról és megszakítottságról 20 A nemzet fogalmának alakváltozásáról 33 Hagyományőrzők és újítók. A szerkezeti változások mélységei, dimenziói 55 A magasabbrendűség idóluma és a nemzetiségi politika csapdái 80 Még egyszer a folytonosságról és megszakítottságról, a "sorskérdésekről" és azok megoldási lehetőségeiről 81 Az értelmiségszociológia és -szociográfia hazai történetéhez Prológus - A szociológia magyarországi előtörténete 109 A magyar etaistákról. Az irodalmár értelmiségiről 115 A dzsentri fogalmáról, az ún. történelmi középosztályról 122 Az újkonzervatív irányzatok középosztályszemlélete 139 A polgári radikalizmus értelmiségfelfogása 150 A reformkonzervativizmus irányzatai a két világháború között 186 A nemzeti radikalizmus és a népi irányzatok középosztály- és értelmiségfelfogása 216 Az utak elválnak - népi szociográfia és szociológia a negyvenes évek fordulóján 241 Az esszéműfaj. A neoliberális és szocialista irányzatok előnyben részesítése 291 Az értelmiségszociológia kérdése a korabeli kommunista irodalomban, és publicisztikában 297 Az MKP értelmiségpolitikájának változásairól (bevezető) Új Szellemi Front. Vita a szövetségi politika határairól és tartalékairól - 1945. április-május 315 A Szabad Nép és a Haladás vitája 318 Az értelmiségpolitika változása és "megmagyarázhatatlan" pálfordulása 389 Művelődés - közművelődés - értelmiség Művelődési kiváltságok, történelmi előzmények 419 Művelődés, közművelődés, értelmiség 419 A tömegoktatás és népművelés kialakulása hazánkban 434 A művelt ember fogalmának alakváltozásai 447 A latin iskolák öröksége 460 A technikai forradalom és a harmonikusan fejlett ember 463 A korai szakosodás és az "emberi nem kulturális egysége" 469 Társadalmunk műveltségi szerkezete 476 Az iskolarendszer és a társadalmi helyzetváltoztatás dinamizmusa 486 Műveltségeszmény és iskolarendszerünk 496 Munkaerő-tervezés és köznevelés 499 A köznevelési rendszer és munkaerőgazdálkodás. Szakember- és oktatásvezetés 501 Korai szakosodás és a szocialista műveltségeszmény 512 Egységes középfokú képzés 515 Értelmiségképzés és felsőfokú szakemberképzés 539 Az értelmiség fogalma és funkciója 539 Felkészülés az értelmiségi szerepkörökre 554 Szociológiai meghatározók 556 A "pedagógiai élethelyzet" és az értelmiségi szerepkörre való felkészülés 570 Az értelmiség és a közművelődés 576 Hazai hagyományok 582 A kultúra: tudás, életforma, magatartás 591 Nyitottság és kultúraközvetítés 596 A női diplomások és a közművelődés 598 A településhálózat egyenlőtlenségei. A falun élő diplomások 601 Létviszony és időgazdálkodás 603 Epilógus - összefoglalás 619 Új kérdések, megválaszolatlan dilemmák az értelmiségkutatásban 623 A falu a társadalomban - társadalom a faluban 667 Irodalom 707