Ranschburg Jenő

Dr. Ranschburg Jenő a legismertebb, legnépszerűbb, magyar pszichológus, aki különleges tekintélyét annak köszönheti, hogy mindenki másnál jobban tud egyszerre szakszerű és közérthető lenni. Nagyon nehéz körülmények között élt szüleivel, magányos gyermekként.

Hamar kiderült, hogy balkezes így édesapja és tanítói fáradtságos és számára fájdalmas módszerekkel szoktatták át. Igen hamar, már négy évesen tudott írni és olvasni. /Első olvasási élménye 1941-ben Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör című gyermekregény/. Édesapja, aki túlélt egy halálos betegséget villanyszerelő lett. Később, egészségügyi okok miatt kistisztviselő lett az Esti Kurír újságnál.1939-ben elvitték munkaszolgálatra, ahol a közel 100 kg-os ember 45 kg-ra lefogyva félholt állapotban tért vissza Mauthausenből. Édesanya a Divatcsarnokban volt eladó a kalap osztályon. Nősülésig a Szövetség utca 38-ban lakott a Nemzeti Színház mellett./Most Rejtő Jenő utca/. A nyilas üldöztetéstől édesanyja beadta egy zsidó árvaházba. Szerencsésen megmenekült a többi gyermek közül, amikor sorakoztatás után a Duna parton meglőtték őket és a Dunába lökték a kicsiny gyermek testeket. Menedéket talált az ismerősöknél és erről édesanyját is tájékoztatta, azt az üzenetet, ami egy papíron állt, édesanyja a haláláig az imakönyvében őrizte. Imádott kishúga 1947. június 19-én este született.1954-ben tisztviselő lett a Kisipari Szövetkezetek Biztosító Intézetében, havi 600 forint volt a fizetése.1954-ben a jól végzett munka jutalmaként a Balatonnál lehetett 2 hétig. /Először 1946-ban egy zsidó társaság a Joint vitte el oda több gyermekkel együtt egy gyermektáborba/.1957-ban vették fel a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, amit nagyon szeretett. Kedvenc tantárgya a gyermeklélektan volt. 1961-ben, miután államvizsgázott, rögtön felvételizett az ELTE Bölcsészkarának Pszichológia-magyar szakára esti tagozatra, hiszen még megvolt az álma arra, hogy magyar szakos tanár legyen. A sikeres felvételi után 1961-ben felvették az egyetemre. Közben munkába állt és Velencén tanított értelmi fogyatékos gyerekeket. A Magyar Pszichológiai szemlében megjelent első közleménye, ami a szakdolgozatának a témája volt. A vakok Rorschachja. Komoly szakmai visszhangja volt. A vakokkal végzett Rorschach tesztet. A rádió zajtárából 10 különböző zajképet készített, mivel a Rorschach teszt is 10 képből áll. Egymással nem összefüggő zajokat kevert össze és ezt lejátszotta a vak gyerekeknek. Kérte őket, hogy mondjanak ezekről a zajképekről egy történetet, amik nagyon érdekesnek bizonyultak. Ez nagy elismerést jelentett amiért, akadémiai jutalomra terjesztették fel. Egy rosszindulatú kezdeményezés következménye lett, hogy megvádolták őt, hogy ez mégsem a saját témája, ami miatt visszavették akadémiai jutalmát. Azóta sem foglalkozott senki evvel a témával. Iskolán kívül tanult még fejlődéslélektant Gleinman Annától.

Családja, magánélete:
1966.szeptember 9-én kötött házasságot Farkas Zsuzsanna gyógypedagógiai tanárnővel, 2 lánygyermeke és 1 fia van, 4 unokájuk.
Zuglóban lakik, melegséget árasztó fából készült bútorok között, rengeteg könyv társaságában. Az általuk kiválasztott dísztárgyak jelentéssel bírnak. Fontos számára az ajándékozás, aminek lényege, hogy megtalálja azt a tárgyat, amelyik a legközelebb áll ahhoz, akinek veszi. Úgy gondolja, hogy egy ajándékvásárlás egyfajta empátia, hiszen egy kis időre a másik ember "bőrébe" kell bújni, hogy az ő fejével gondolkodjon. Ezt sok esetben megzavarhatják a ránk zúduló reklámok. Manapság divat, hogy a szülők maguk helyett ajándékot vásárolnak a gyermeknek, amivel próbálják magukat helyettesíteni. Emiatt sok gyermek szobája ajtajára ki lehetne tenni a "megtelt"táblát. Ezeknek a gyerekeknek egy idő után semmilyen játékkal nem lehet örömöt szerezni. Van olyan család ahol az ajándékozást a teljesítmény fokozására használják. A Ranschburg család az ajándékozásnál mindig azt az örömet kívánta kifejezni, hogy van és vannak egymásnak. Ranschburg Jenő és felesége a szabadidejében nagyon szeret kertészkedni. Nőtincsen van egy kis parasztházuk szép kerttel, mit egy elhanyagolt telekből, maguk hoztak létre. Nyaranta ott írja könyveit. A vágott virág helyett konténeres, kiültethető növényeket, virágokat és gyümölcsfákat gondoznak. Nagyon kedvelik az örökzöldekkel való foglalkozást is. Nemrég a családja megajándékozta egy balkezes metszőollóval, amit nagy örömmel fogadott, mivel balkezes lévén igen kevés szerszám áll rendelkezésére.

A pszichológiában három területen dolgozott:
Kutatóként; Ahol a kíváncsiság volt a fő hajtóerő, hogyan válik az újszülöttből felnőtt, így választotta a gyermeklélektant.
Előadóként; Leküzdhetetlen vágya hallgatóit ugyanolyan érdeklődővé tenni, mint amilyen saját maga.
Klinikusként; Azon lelki gyötrelmeken való enyhítés, amit-empátia révén- saját maga is átél egy-egy magatartás zavaros gyermek vagy konfliktusokkal küzdő család terápiája során.1974: Családi kör./ITV kiadó./

Életének fontosabb évszámai:
1935.december 19-én, Budapesten született. Édesanya: Jónap Piroska.
1954-ben érettségizett a Budapesti Madách Imre gimnáziumban.
1957-1961 között végezte el a Gyógypedagógiai Tanárképző főiskolát.
1964-ben az ELTE Bölcsészkarának Pszichológia- Magyar szakán végzett.
1961-1963 között Velencén majd Budapesten dolgozott gyógypedagógus tanárként a Kőbányai kisegítő iskolában.
1963-1965-ig az MTA Pszichológiai intézetének a tudományos munkatársa volt.
1965-1977 között az ELTE BTK pszichológiai tanszékének adjunktusa, majd docense lett.
1971-től klinikai gyermek pszichológus.
1977-től az MTA Pszichológiai intézetének osztályvezetője.
1979-től klinikai gyermek szakpszichológus.
1977-1997-ig az MTA Pszichológiai intézete Fejlődés lélektani Osztályának tudományos osztályvezetője.
2001-től egyetemi tanár a Szolnoki Főiskolán.
A mai napig óraadó tanár a Wesley János Főiskolán.

Társadalmi tevékenysége:
1975-1980-ig a Magyar Pszichológiai Társaság főtitkára.
1975-1985 között a Magyar Pszichológiai szemle rovatvezetője.
1976-1996 között az MTA Pszichológiai Bizottság tagja.

Tudományos fokozata:
1972- től a Pszichológiai Tudományok Kandidátusa.

Társasági tagságai:
1992-1996-ig az országos Gyermekvédő liga elnöke volt, jelenleg a liga tiszteletbeli elnöke.
1997-ig tagja volt a Nemzetközi Pszichológiai Társaságnak, a Nemzetközi Fejlődés lélektani Társaságnak, a Magyar Pszichológiai Társaságnak.
A Lókus- menti Közhasznú Egyesület tiszteletbeli tagja.
Az Országos Anyaoltalmazó Alapítvány Kuratóriumi elnöke.

Kitüntetései, díjai:
1984: Ifjúsági díj
2002: Pro Scola Urbis
2003: Széchenyi díjra terjesztették fel.
Tudomására jutott, hogy akadémikus kollégái leszavazták a díj odaítélését. Másnap előadást tartott a pszichológia szakos hallgatók által szervezett konferencián ahol több száz egyetemista -és egyetemen kívüli érdeklődő- töltötte be a termet, az előadás végén szűnni nem akaró tapsvihar következett. Megrendülten állt a dobogón és arra gondolt; ez legalább annyit ér, mint egy Széchenyi-díj.
2005: Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje.
2006: Budapest Díszpolgára.

Magyarországon eddig megjelent saját és társszerzőként írt könyvei:
1975: Félelem, harag, agresszió./Tankönyvkiadó./
1977: Személyiségünk titkai/Popper Péter társszerző//Gondolat kiadó./
1978: Napraforgó./több társszerzővel készült/RTV Minerva/
1979: Szülők lesznek./Gondolat kiadó./
1982: Szeretet, erkölcs, autonómia./Gondolat kiadó./
1985: Pszichológiai szöveggyűjtemény./több társszerzővel készült/
1986: Társadalmi beilleszkedési zavarok VI./több társszerzővel készült/MSZMP kiadó
1987: 80 Teszt/ Interpressz kiadó/
1987: A nő és a férfi./ Typofot kiadó./
1994: Időskorúak önismerete./több társszerzővel készült//Nemzetközi családév titk./
1995: Pszichológia 1995-1 /Cseh Katalin, Fülöp Márta társszerzővel készült./
1996: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban./Nemzeti Tankönyvkiadó Rt/
1996: Gyerekségek./ versek//Magvető kiadó./
1997: Fejlődéslélektani tanulmányok. /Okker kiadó./
1999: Az érzelem és a jellem lélektanáról./Okker kiadó./
2000: Egymást keresik./Saxum kiadó/
2000: Én és a másik én./Okker kiadó./
2002: Jellem és jellemtelenség./Saxum kiadó./
2002: A világ megismerése óvodáskorban./Okker kiadó./
2003: Végzet, sors, szabad akarat./Feldmár András és Popper Péter társszerző/Saxum./
2003: Szülők lettünk. Az élet első hat éve./Saxum kiadó./
2004: Gepárd kölykök./Urbis könyvkiadó/
2004: Sorsdöntő találkozások./Vekerdy Tamás és Popper Péter társszerző./Saxum/
2005: Láthatatlan ellenségek./Pándy Mária és Popper P. társszerző//Saxum kiadó./
2005: A meghitt erőszak. A családon belüli erőszak lélektana./Saxum kiadó/
2006: Áldás vagy átok? Gyerekek a képernyő előtt./ Saxum kiadó 2006: Öröm, fájdalom, tabu./ Lux E. Popper P. Tari A. társszerző /Saxum./
2006: Üzenetek./Urbis könyvkiadó./
2007: Rögök az úton./Saxum kiadó/
2007: A család. Harcmező és békesség./Bogdy E. Kaló J. Popper P.társzerző/Saxum/
2007: Felcserélt szerepek./Kaló J. Pándy M. Popper P. társszerző/Saxum kiadó/
2007: Szülők könyve. A fogantatástól az iskolakezdésig./Saxum kiadó/
2007: Vincze Attila: Ranschburg Jenő világa./Szamárfül kiadó./