Dezsényi Katalin

Nagyon szép lett az új kiadás, és a fülszövege miatt vettem meg. Rögtön az első oldalon letaglózott, nagyon olvastatta magát, de kb. a közepe tájától valahogy lankadt a lelkesedésem és már annyira nem szippantott magába. Bevallom, egy kicsit csalódtam is benne, mert a fülszöveg alapján bizonyos részektől mást vártam. Celie stílusa is, sokáig zavart (tudom, a fonetikus írásmód és helyesírási hibák az iskolázatlanságát bizonyítják), de megszoktam. A legszimpatikusabb szereplő számomra Sophia lett, már csak miatta is érdemes volt elolvasni a könyvet. Valóban fontos könyv, de mégsem éreztem olyan tökéletesnek, mint mások, ezért csak 4 csillag. Mindenesetre Karafiáth Orsolya utószava sokat hozzátesz.

Zseniális, megdöbbentő és fantasztikus. Az elmúlt félévben fedeztem fel AC titkokkal szőtt kis világát...szóval rengeteg művét olvastam. Így teljes határozottsággal merem kijelenteni, hogy ez az egyik kedvencem. (Az Ackroyd-gyilkosság mellett) Na és persze Poirot is óriási kedvenc lett. :)

Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet. Egészen különleges hangulatú, ízléses, kifinomult, érdekes karakterekkel felépített, kedves, szomorkás, érzelemdús, valódi, mai és egyben örök történetet írt nekünk Isabel Wolff. Sokat gondolkodtam mihez hasonlíthatnám, de nem találtam jó hasonlatot vagy kifejező szavakat. Kicsit sejtelmes, felsejlő, áttetsző, mint egy csodálatos fátyol. Igazi női alkotás. :)

Az autizmussal kapcsolatos irodalmat folyamatosan figyelemmel kísérem. Így került látóterembe egy nagyon érdekes könyv: Daniel Gottlieb: Drága Sam! /egy nagypapa levelei unokájához szeretetről, veszteségről és az élet ajándékairól/ Park Kiadó 2008. A nagypapa egy pszichológus, aki egy véletlen baleset folytán tolószékben éli az életét immár harmincegynéhány éve. Teljesen lebénulva is folytatta munkáját. Várva várt unokájához annak születése előtt elkezdi írni a leveleket, hogy elmesélje az élettel kapcsolatos tapasztalatait, amire szerinte a kisunokájának nagy-nagy szüksége lesz. Samről kétéves korában kiderül, hogy autista. De a nagypapa ekkor sem hagyja abba a levelek írását abban bízva, hogy Sam egyszer majd el fogja tudni olvasni, meg fogja érteni és hasznosítani fogja az ott leírtakat. A nagypapa élettapasztalatai azonban mindannyiunknak hasznára válik és továbbgondolásra késztet: mit is jelent embernek lenni? Nagyon kedves hangvételű ez a könyv, egy teljesen más szemszögből láttatja a mássággal való együttélés kérdéseit. Mindenkinek szeretettel ajánlom: Tóth Zsuzsanna

Nehéz írni...iszonyat nehéz.Potok minden regénye a lapok közé zárt csoda, amit megélni, átélni csak akkor lehet igazán, ha a lelkeddel érted, a zsigereiddel - valami olyasmi ez mint a vér szava -, ha egy leszel vele, átadod magad neki. Másodszor vettem kezembe a könyvet, bevallom, az első olvasás után csak foszlányokra emlékeztem: Ruvenre, a baseballmeccsre és Ruven szemére. De ahogy egyre jobban haladtam, összeállt a régi kép, feltámadt a kísérteties párhuzam A kiválasztott és a legkedvesebb Potok-regényem, A nevem Asher Lev "harcai" közt. Itt is visszaköszönt, hogy az "apikajresz" Ruven miként vágyik a zsidók közt a legmegtisztelőbb, legbölcsebb, legterhesebb pozícióra, hogy rabbivá váljon. És a másik oldalon szinte a húsomba vájt az a küzdés, ahogy a nagy Saunders rabbi fia ahelyett, hogy apja örökébe lépve cádikká válna, tiltott irodalmat olvas - nem is olvas, hisz szóról szóra minden a fejében marad, amihez egyszer hozzáfér -,és a pszichológiának akarja szentelni az életét, pajesz és szakáll nélkül,kiválva a közösségből, aminek vezetésére rendeltetett.... Olvasás közben én is vívtam a saját kis harcaimat, önmagammal, mindazzal,amin most keresztülmegyek, Danyvel, az apjával,és szinte csak egyetlen kérdést tettem fel újra és újra. Saunders rabbi azt mondta, azért nevelte hallgatásban a fiát, hogy a lélek nélküli agy visszataláljon a lélekhez, tanulja meg a fájdalmat, a szenvedést..ez a könyv engem megtanított szenvedni, kegyetlenül. Hogy mitől? A tehetetlenségtől. A meg nem válaszolt kérdésektől. Attól, hogy vannak dolgok, amiket képtelenség irányítani, mert azok vezetnek minket. Hogy minden döntésnek súlyos ára van. Attól, hogy nincs helyes döntés talán soha... A regényből azonos címmel 1981-ben készült film.

Egyszer egész véletlen talált meg engem ez a könyv,de angol nyelven.Eszembe sem jutott,hogy magyarul is létezik...és mégis. Azért szeretem és azért lett a kedvencem,mert olyan,mintha én írtam volna. Hihetelen mondatok és találékony gondolatok vannak benne. Néha nem könnyű nyomon követni a szálakat,de ha egyszer elkapod a ritmust,tied lesz a fődíj,ami egy felejthetetlen,életet megváltoztató remekmű... Magyarul is el fogom olvasni!

Jó lenne róla többet megtudni, mert ennyi info kevés ahhoz, hogy neten rendeljek...

Ha egy szóval kellene jellemezni : nyomasztó. Néhol kicsit vontatott, gyakran szinte adni akartam Michael szájába a szavakat...illetve néhány kép leírása papíron talán nehezen követhető. (pl. Igazságvirágok, egy-két "álom") Bár ifjúsági regényként jelenik meg itt-ott, szerintem nem az.

Már első kriminek is zseniális!

Valóban nagyon hasonlít A Legyek Urához. Tipikusan a "szigetregény" vázra épül, társadalommodell, civilizáció és a józan ész elvesztése. Feszült hangulatú, idegölő könyv, én is nehezen haladtam benne, nagyon idegesítő a betűstílusa. De méltán mondhatom, nagyon jó könyv. Lehet belőle tanulni.

A közepéig simán tudtam olvasni, utána már túl furcsának tűnt.Majdnem le is tettem, de aztán erőt vettem magamon és folytattam.Lehet, hogy a betűfajta miatt, de nehezen tudtam haladni benne. Ha így vissza gondolok, így már nem is volt olyan rossz a könyv.

Hát nekem túlságosan hasonlított a Legyek urához.Igaz hogy az unalmas volt de ez meg túl kiszámítható.Lehetett tudni hogy mikor mi fog történni főleg a végén.Félreértés ne essék szuper könyv és nagyon tetszett.Ha a befejezés nem ilyen lenne(de muszáj volt hogy ilyen legyen)akkor nem igazán mondanám jó könyvnek.Engem nem vágott falhoz a hangulat változása viszont óriási űr maradt bennem a rengeteg megválaszolatlan dolog miatt.DE MINDENKINEK AJÁNLOM AZÉRT HOGY SAJÁT VÉLEMÉNYE LEGYEN A KÖNYVRŐL!!

Hihetetlen ez a könyv, csak egy skizofrén agyszüleménye lehet . Az eleje még az ifjússági regények vidám "családias" hangnemét tükrözi, ezzel szemben a vége már egy vérfagyasztó horror . Egy szóval sokkoló !!

Az egyik legnagyszerűbb könyv, amit valaha is olvastam! Ajánlom mindenkinek!

Nagyon jó kis könyv, tetszett. Könnyű olvasmányos, és sok tanács van benne esettanulmányokkal.

Elég durva könyv. Nagyon meglepett a vége. De érdekes volt végigkövetni a szereplők lelkében végbemenő változásokat.

Nagyon megható volt az eleje, amikor a fiúk gyerekkoráról ír. A vége borzongató, de a nyelvezete kárpótol.

Hát nem egészen nyerte meg a tetszésemet... Nálam a könyv felétől nem nagyon voltak izgalmas pontok, bár az utolsó pár oldal meglepő volt számomra. Igen érdekes átmenet a felhőtlen kamaszkorból a feszült, feldúlt és rémisztő vég felé. El se képzeltem volna h. az ártatlan szeretetből és jó viszonyokból ilyen 180fokos fordulat fog bekövetkezni...

Igen, én is nagyon szeretném megvenni ezt a konyvet, de nem tudom biztosan, hogy mit veszek meg, mert nem lehet belenézni. Sokkal jobb lenne, ha az ilyen árral rendelkezo konyvekrol tobb oldalt mutatnának be ill. jó lenne, ha egy kicsit bele lehetne olvasni is.

Nagyon sajnálom,hogy nincs egy kevés beletekintési lehetőség sem a könyvbe, pedig egy ilyen jellegű és nem utolsó sorban árú könyvnél alapvető lenne. Így biztosan egy másikat fogok választani!

Potoknak ez a legjobb könyve. Egy nagyon érdekes világ tárul fel az olvasó előtt ... Hamarosan tervezem az újra-olvasását. Mindenkinek ajánlom, aki szeret elmélkedni és a közhelyektől távol maradni.