Manaraga

Szorokin új regénye további bepillantást enged abba a jövőbeli, már nagyon ismerős, de még mindig csak töredékeiben ismert világba, amellyel az olvasó legutóbb a Tellúriában találkozhatott. Az úgynevezett Második Iszlám Forradalom és az azt követő pusztító európai háborúk, a Migráció Korszaka után vagyunk. Könyveket már senki sem olvas; a megmaradt példányok múzeumokban vagy magángyűjteményekben találhatók. Virágzásnak indul viszont egy új - messzemenően illegális - üzletág, a book-n-grill: az ételt exkluzív lakomákon külön erre kiképzett szakácsok a szépirodalom legkiválóbb alkotásain - lehetőleg első kiadásokon vagy más könyvritkaságokon - gyújtott tűzön készítik el. A könyv főhőse és egyben narrátora az egyik feltörekvő book-n-grill-szakács, Géza, aki magyar nevét az egy ideig Budapesten menedéket találó, amúgy belorusz zsidó és lengyelországi tatár szüleitől kapta. A már-már hagyományos, lineáris narrációt követő regényben Géza naplóbejegyzéseit olvasva, lakomáról lakomára követjük végig a főhős útját ebben a különös világban, melynek utolsó állomása a sötét titkokat rejtő Manaraga-hegy. Szorokin elképesztő fantáziával és utánozhatatlan humorral megírt könyve nemcsak a félelmetes jövőbe, hanem az orosz irodalom különböző stílusaiba is bevezeti olvasóját - miközben, mint minden valamirevaló jövőregény, rólunk és a saját világunkról mond el valami fontosat.