Az ókeresztény művészet szimbólumai

Az ókeresztény művészet szimbólumai 1988-ban jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. A kötet gyorsan elfogyott, de nemcsak ez indokolja a második kiadást, hanem a közben megjelent szakirodalom bedolgozása is. A szimbólumok és a szimbolizmus iránti érdeklődés már szinte kórosan megnövekedett, ami korunk szellemi koherencia utáni igényét jelzi. Ezt a második átdolgozott kiadást azonban nem ez motiválja, továbbra is távol tartjuk magunkat a szimbólumok pszichológiai elemzésétől és értékelésétől, hasznosításától, csak az ókeresztény művészet szimbólumainak genezise foglalkoztat. Ami az első kiadás óta eltelt csaknem egy évtized fejlődését jellemzi: mind nyilvánvalóbbá vált az összefüggés főként a 4. század utáni ókeresztény művészet, a katekézis és liturgikus szövegek között, ami aktuálissá tette Jeruzsálemi Szent Kürillosz azóta magyarul megjelent katekézisének felhasználását. Ugyancsak fontosak az egyházatyák beszédei a 4-5. századból. Az érdeklődés és a vizsgálódás középpontjába kerültek olyan kérdések, mint az imperiális ikonográfia és az eszkhatologikus motívumok egymáshoz való viszonya a bazilikák nagy reprezentációs képein. (A címlapképen a római S. Prassede templom apszismozaikja látható.)