A nő a magyar történelemben - Márton Ferenc falképe

Aki végignézi, elolvassa a következő oldalakat, némi fantázia segítségével jelentékeny részét összerakhatja egy sok apró darabkából álló mozaiknak. Bevezető szavaim az olvasó fantáziájának kívánnak segítséget nyújtani, megrajzolván a kép kontúrjait, hogy a mozaik cserepei könnyebben a helyükre kerüljenek.
Az 1907-ben megnyitott Baár-Madas Felsőbb Leányiskola és Leánynevelő Intézet első huszonkét tanévét két másik budai épületben töltötte el, s 1930-ban költözött a Medgyaszay István építőművész tervezte jelenlegi épületébe. Az 1930-ban átadott iskolaépület nemcsak azért méltó a csodálatra, mert - világos tantermei, levegősen megszerkesztett belső terei és jól áttekinthető szerkezete révén - funkciójának remekül megfelel, hanem azért is, mert az építész jól tudta: egy építményt a gyakorlati és az esztétikai értékek harmóniája nemesít épületté. Erről a tudásról árulkodnak a gimnázium belső és külső terének apró részletei, korlátok, egyszerű díszítmények, burkolatok, s erről árulkodik az is, hogy Medgyaszay István alkotótársul hívta maga mellé Márton Ferencet, hogy az iskola homlokzatán foglalja össze az építtető közösség és az építő művész gondolatait.