A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói (1714) 1782-1852

A magyar felsőoktatás, beleértve a külföldi egyetemeken való tanulást, 850 éves múltra tekint vissza. Az első magyarországi diákok már az 1150-es években megjelentek a Párizsi Egyetemen, s őket mintegy 13 ezer beiratkozó követte Európa univerzitásain Mohácsig. Az újkorban megerősödött a külföldi egyetemjárás és az első világháborúig további mintegy 87 ezer magyarországi diák látogatta Európa legkülönbözőbb egyetemeit. Ennek jelentőségét csak napjainkban kezdjük felmérni, hiszen ez azt mutatja, hogy a hazai értelmiség képzése akkor is folyamatos volt, amikor az itthoni viszonyok nem tették lehetővé egyetemek működtetését. Az első hazai egyetemet csaknem 650 éve alapították Pécsett és a következő évszázadokban a hazai történelmi felekezetek, majd a magyar állam 1949-ig 146 felsőoktatási intézményt hozott létre a Kárpát­ medencében, amelyeknek kis része ma is működik. Ezek közül 66 működött a mai Magyarország területén, ami csupán az intézmények 45%-a. Az intézmények jelentős része, 55%-a, vagyis 80 tanintézet és azok dokumentumai a trianoni béke után a határokon túl maradt, így azok történetével az utódállamok érthetően alig, vagy más szempontok szerint foglalkoznak. Fontos megemlíteni, hogy hazai intézményeinkben 1918-ig legalább 12 ezer külföldi végezte tanulmányait, főleg az egykori Habsburg Monarchia tartományaiból és a Balkán-félsziget államaiból. Az európai tudományos transzferből Magyarország tehát nem csak küldőként, de befogadóként is szerepet vállalt, különösen a 18-20. században. Mindez mutatja, hogy a magyar felsőoktatás már a 20. század előtt aktív részese volt az európai tudományos életnek és óriási szerepe volt a magyar társadalom fejlődésében.
Hazai egyetemtörténet írásunk az elmúlt évtizedben fokozatosan változáson megy keresztül. Korábban sajnálatosan sokszor jellemző volt az, hogy a különböző egyetemi jubileumok alkalmával tetszetős formában, szépen illusztrált ünnepi albumok jelentek meg, kevés szöveggel, anélkül, hogy az intézmény történetére vonatkozó eredeti forrásokat alaposan kutatták volna és a forráskritika módszereivel hiteles képet alkottak volna az adott intézmény múltjáról és történeti szerepéről. A rendszerváltásig ezt lehetett politikai okokkal magyarázni, hiszen a 20. század eseményeit sokáig nem volt szabad objektíven megítélni. Napjainkban ezzel azonban már nem lehet megindokolni azt, hogy miért nem végzik el azokat a szükséges forrásfeltárásokat és kutatásokat, amelyek nélkül hiteles egyetemtörténetet nem lehet írni. Máig nagyon el vagyunk maradva a 20. századi felsőoktatás történetének korszerű bemutatásával, különösen az 1945-1990 közötti időszak feltárásával.
Az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoportja egyik fontos, vállalt feladata a Kárpát-medencében 1850 előtt működött felsőoktatási intézmények hallgatói adattárainak elkészítése és egy egységes számítógépes adatbázis létrehozása. Ennek érdekében összegyűjtjük a hazai és külföldi levéltárakban és könyvtárakban található teljes, vagy legtöbbször hiányos anyakönyv sorozatokat és egyéb forrásokat, hogy azokból elkészítsük egy-egy intézmény számítógépes hallgatói adatbázisát és később e részadatbázisokat egységes egésszé vonjuk össze. E munka keretében történt meg a Pécs városában 1852 előtt működött felsőoktatási intézmények forrásainak összegyűjtése és feldolgozása. A 2017-ben esedékes pécsi egyetemalapítás 650. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy a kutatás eredményét közzétegyük.