Málenkij robot - A Magyarországról ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilek története

Hazánk mai területéről több mint 200 ezer, míg a második világháborús, 172 ezer km2-es, közel 15 milliós Magyarországról több mint 300 ezer civil lakost hurcoltak el ítélet nélkül, "kicsi munka", "málenkij robot", illetve igazoltatás hazugságával több éves szovjetunióbeli kényszermunkára. Az ő sokáig elhallgatott, elfelejtésre ítélt történetükről szól e könyv átfogóan, egyúttal részletes alapossággal, esetenként kitérve egy-egy emberi sorsra a korabeli dokumentumok és a szakirodalom felhasználásával, valamint a túlélők százai vallomásainak hitelességével.

Néhány kulcsidézet a korabeli dokumentumokból:

"Mai magyar társadalmunk egyik legégetőbb és legfájóbb kérdése a fogoly-ügy. Érdekelve van ebben annak minden rendű rétege és minden rangú tagja."

(Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1945 nyara)

"A hadifoglyok és deportáltak hazahozatala az egyik legfájóbb magyar kérdés, s a kormány egyik legfontosabb feladata."

(Tildy Zoltán miniszterelnök 1945. november 30-án elmondott kormányprogramjából)

"A német nevű magyarokat ezen pontra [a fegyverszüneti egyezmény 1.b pontjára] hivatkozva nem lehetne deportálni."

(Gyöngyösi János külügyminiszter, 1945. február 3-i minisztertanácsi ülésen)

"Egész sor településen német és magyar nemzetiségű hadköteles személyek laknak, akiket ugyanúgy, mint az ellenség katonáit, le kell tartóztatni és hadifogolytáborba kell irányítani.

(A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0036-os parancsából)

"... akik 1941 óta katonai szolgálatot teljesítettek, jelentkezésre lesznek felszólítva, s azután fogolytáborba kerülnek."

(Csernyisov tábornok, Budapest első szovjet városparancsnoka)
"... a razziák Budapest utcáin újra nagyobb méreteket öltenek. Némely napokon a gyárba menő vagy onnan jövő munkások ezreit fogják össze az utcákon és, mint hadifoglyokat, különböző táborokba viszik őket."

(Rákosi Mátyás Georgi Dimitrovnak írta 1945. március végén)

"A Szovjetunióba történő munkára irányítás céljából mozgósítani és internálni kell Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia Vörös Hadsereg által felszabadított területén tartózkodó valamennyi munkaképes németet - a 17 és 45 év közötti férfiakat és a 18 és 30 év közötti nőket."

(A szovjet Államvédelmi Bizottság 7161. sz. határozata)

"Az orosz katonák német nevű állampolgárokat kerestek és ilyennek minősítették azokat, akiknek a vezetékneve (családneve) r-rel végződött. A tévedés ott van, hogy Magyarországon sok embernek német neve van és mégsem német, hanem a legjobb magyar, mégcsak nem is beszél németül. A névvégződés egyenes tévedésbe vihet, mert r betűvel a legjobb magyar nevek (Kádár, Szeder, stb.) is végződhetnek. Az elvitt férj vagy feleség mellé önként fogoly lett a feleség vagy férj is. Gyerekeik gondozatlanul maradtak."

(Mindszenty József esztergomi érsek 1945. november 28-i kérelme a SZEB-hez)

"A negyedév alatt összesen 3547 fő érkezett, 169 fő távozott, 2262 ember meghalt"

(A 183. sz. láger parancsnoka, Noszov őrnagy 1945. április 21-i jelentéséből)