Filótea

Szalézi Szent Fernc püspök a Tridenti Zsinat utáni katolikus megújulás egyik legnagyobb hatású alakja. Fo muve, az 1608-ban írt Filótea négyszáz év múltán is a legolvasottabb egyházi muvek egyike. Nyelvezetét a barokk kor gazdag képi világa jellemzi,de a bibliai vonatkozások és parabolák mellett a korábbi századok klasszikus vonásai is felfedezhetok benne. Elotte jár korának abban, ahogyan a lélek titkait felfedi, s kortársai életvitelét, önáltatásait leleplezi. Szól a gazdagságról,az akkoriban eluralkodó tánc- és szerencsejáték-szenvedélyrol, az imádságról az erényekrol a helyes beszédrol és az öltözködésrol, s mindezt úgy, hogy bár határozott véleményt fogalmaz meg, mégis szelíd pásztorként vezeti olvasóit a "jámborság útján." A szent püspök maga így vall egy levelében a mu keletkezésérol: E munka nem készült elore kieszelt terv szerint. Egyszeru emlékezteto csupán, amelyet egy szép lélek számára összeállítottam, aki a vezetésem alatt áll. Ám a Filótea ennél jóval nagyobb utat futott be a századok folyamán. Sokak lelki vezércsillaga lett, s ma is bátran adhatjuk azok kezébe, akik - IX.Pius pápát idézve - a keresztény tökéletesség biztos és mindenkinek járható útját keresik, de azoknak is, akik a barokk francia nyelvu irodalom egyik klasszikusát látják benne.