A lehetséges világok legjobbika

Riikka Pulkkinen új regényének főhőse egy fiatal színésznő, Aurelia, aki egyidős a szabad Európával: ugyanazon a napon született, amikor a berlini fal leomlott. A szimbolikus esemény, úgy tűnik, továbbra is összefonódik a lány sorsával: a kultrendező őt választja ki készülő darabja főszerepére, mely éppen a berlini fal leomlásáról szól majd.

Eközben Aurelia apja a kórházban fekszik, beszédképtelenül egy súlyos stroke után. Aurelia nem reagál anyja ismétlődő telefonhívásaira. Mit mondhatott el neki apja utolsó találkozásuk alkalmával? És ki lehet az az alak, aki árnyként követi a lányt mindenhová, lépten-nyomon rést ütve a valóságon, és aki mintha olyan dolgokat tudna, amelyekről Aurelia maga nem is tudhatna?

Az Aurelia útját végigkísérő fejezetek Aurelia anyjának egyes szám első személyű elbeszélésének részleteivel váltakoznak, amelyben a nő elmeséli az ő és a lány apja között kibontakozó szerelem megrendítő történetét - melynek szálai természetesen megint csak Berlinbe vezetnek -, és beszámol a tragédiáról, mely mindent megváltoztatott számukra.

Riikka Pulkkinen (1980) a finn szépirodalom új generációjának egyik kiemelkedő képviselője, külföldön is széles körben ismert szerző, akinek regényeit közel húsz nyelvre fordították le. Első regénye, a Határ (2006) jelentős kritikai sikert aratott, a második, a magyarul is olvasható Igaz (2010) pedig meghozta számára a nemzetközi elismertséget, jelölték a Finlandia Irodalmi Díjra, s színdarab is készült belőle. Pulkkinen érzékien elegáns és költői képekben gazdag, áradó prózájából erőteljes történetek bontakoznak ki, melyek, különböző generációk nézőpontjából, az emberi élet olyan alapvető elemeit járják körbe, mint a szerelem, a szex, a hit és a halál.