A vigasztalásról

Vigasztalan világban, de nem vigasztalhatatlan emberek között élünk, akik persze maguk is vigasztalódást keresnek az élet számtalan területén. A vigasztalás kárpótlás a szeretet hiányáért. A kihűlt világ részleges felfűtése. Nem árnyék, még kevésbé pótlék. A szeretet egyéb megnyilvánulási formái, mint a szánalom, az együttérzés, a segítőkészség, a bátorítás, a hála stb. között tetteinkhez erőt adó kincse, azt beragyogó szépsége. Öröm annak, aki kapja, boldogság annak, aki adja, adhatja.
Miként a szeretetnek, a vigasztalásnak is megvan a művészete, melyet meg lehet ismerni és el lehet sajátítani. Mivel a Szentírás egyetlen tárgya a szeretet" (B. Pascal), a Könyvek könyvében található a vigasztalásoknak is a legbőségesebb tárháza. Kijelentések és történetek, melyekből épülni lehet. Ezekből próbál közkinccsé tenni e rövid esszékből álló kötet, kiegészítve a különösen magyar költészettörténet adalékaival.
Az Ó- és az Újszövetség kijelentéseinek és történeteinek segítségével szemlélteti a nem nyomorult", hanem igaz vigasztalás útját, egészen addig az ígéretig, míg Isten nemcsak eltöröl", hanem kitöröl minden könnyet" az őszintén kereső és küzdő emberek szeméből, beteljesítve Jézus Krisztus Hegyi beszédének legelején adott kijelentését: Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak."
E kötet szerves folytatása az Élni miből?, Adni a semmiből, Félelem és elrejtettség című kis könyveknek, amelyek az utóbbi években jelentek meg.