Bibliai tájakon

Az i. sz. 406. év telének derekán Mainz városának közelében befagyott a Rajna, a germaniai római provinciák és a közép-európai leigázatlan törzsek közötti határfolyó. A határt védő helyőrségek létszáma csökkent, a parancsnokok figyelmét az itáliai hadihelyzet kötötte le. December 31-én egy barbár horda átkelt a folyón, és rázúdult az északnyugati római provinciákra. Róma Rajna-vidéki szövetségesei nem tudtak nekik sokáig ellenállni, Mainz, Trier, Worms, Strasbourg, Tournai, Boulogne, Rheims és Amiens városokat feldúlták és kifosztották. Egy korabeli forrás beszámolója szerint a betolakodók megölték a remetéket, elevenen megégették a papokat, megerőszakolták az apácákat, elpusztították a szőlőskerteket, és kivágták az olajfákat. Lehet, hogy mindez csak szóbeszéd, de egy Salvianus nevű pap is megírta, emlékszik rá, hogyan hevertek a megcsonkított holttestek szülővárosnak, Triernek, a volt császári fővárosnak az utcáin. "Egész Gallia egyetlen temetési máglyaként füstölgött", írta Orentius gall püspök. Ilyen tragikus eseményekkel kezdődött az a történelmi folyamat, amely az egykor rendíthetetlennek hitt Római Birodalom széthullásához vezetett, majd a gót, a szász királyságok létrejöttét s Nagy Károly birodalmának megszületését, a Karoling reneszánsz csodálatos fejlődését eredményezte.
Philip Dixon könyve a legújabb régészeti ásatások leleteit felhasználva azt beszéli el, hogy mi történt Nyugat- és Észak-Európában az i. sz. 5. és 10 század között, vagyis abban az időszakban, amelyet a népvándorlás korának szokás nevezni. Választ keres többek között arra a kérdésre, hogy vajon valóságos személy volt-e a Szent Grált kereső Arthur király, miként cseréltek gazdát egész tartományok egy-egy sikeres csata után, hogyan zavarták meg az államhatalom megszilárdítását Nyugat-Európában az északról érkező vikingek. Azt sem hallgatja el, hogy a "régész számára az írásbeliség megjelenését követő időszak átkos korszak", mert a régész a talált leleteket óhatatlanul összhangba akarja hozni a feljegyzett eseményekkel, s ez számos buktatót rejt magában.
A könyv káprázatos színes képeken mutatja be, hogy a korszak történelemformáló eseménye volt az egyház győzelme; azokon a vidékeken, amelyen csak földbe ásott viskókat ismertek, kőből templomok, monostorok épültek, majd királyi paloták, olyan építmények, amelyek mértékeikkel a kor emberét nyűgözték le, racionális szerkezetükkel és nemes arányaikkal a mai szemlélőt ejtik ámulatba.