Hetedíziglen bűnhődsz

Többek vagyunk, mint csak a fizikai testünk. Az izmok, inak, csontok, sejtek összességén túl létezik egy benső harmónia, amely boldog összhangba foglalja az érzéseinket, a vágyainkat, a cselekedeteinket. Ez a harmónia azonban nagyon is illékony valami, és sokszor nem is tudjuk, mitől rebben el, s hogyan találhatnánk rá. A diszharmónia állapotában betegnek, csüggedtnek, ingerlékenynek vagy depressziósnak érezzük magunkat. Annyit tudunk csak, hogy valami hiányzik. Az egész, az egészség harmóniája. Hol vesztettük el az összhangot? Mióta cipeljük a sebeinket? Hány emberöltő fájdalmát, félelmét kell feloldanunk ahhoz, hogy bizalommal forduljunk az élet teljessége felé? Hogyan ismerjük fel, hogy mi az, ami elválaszt minket a teljességtől, és mi az, ami segít áthidalni a múltat a jelentől elválasztó szakadékot? A válasz felfedezésére hívja olvasóit új könyvében a szerző, hogy önmagunk alvilágán áthaladva meghalljuk Orpheus lantjának hangját. És fogadjuk meg az intést, ne ragadjunk le a múlt félelmeiben, mert örökre elveszítjük Eurüdikét.