Jog, vallás és retorika

Jog, vallás és retorika – a római gondolkodás három, egymással elválaszthatatlanul összefonódó, az antikvitásban szerves egységként megélt szférája; ha a modern kutató megkísérli ezeket szétválasztani, akkor ezt csupán az organikus egész megbontásának veszélyével teheti. A szerző e munkájában ezen elemek kapcsolódási pontjait vizsgálja az ókor legjelentősebb szónoka, Marcus Tullius Cicero egy beszéde kapcsán, amely i. e. 63-ban, a köztársaság legválságosabb időszakában hangzott el. A különféle tudományágak módszereit és eredményeit egyéni gondolkodásmóddal szintetizáló, immáron második, bővített és átdolgozott kiadásban megjelenő monográfia nemcsak az ókortörténet, a klasszikus fililógia és a római jog kutatóit, hanem az ókor iránt érdeklődőket is számos ismerettel és meglátással gazdagítja.