Szólni szólítatlan

Mesterházi Lajos eleddig hét kötetnyi novella, tizenkét regény, öt egész estét betöltő és több egyfelvonásos dráma, számos hangjáték és televíziós játék szerzője, fontos közéleti funkciók viselője, lapok, folyóiratok szerkesztője a múltban és a jelenben, termékeny és sokoldalú publicista. Gazdag írói munkásságát több irodalmi díj fémjelzi, köztük a legnagyobb, a Kossuth-díj is; s ami aligha kevesebb: több kirobbanó irodalmi és színpadi siker. Huszonegyedik kötete, a Szólni szólítatlan három évtized publicisztikai termését mutatja be, szigorú válogatásban.

Sok újságcikket írtam vallja Mesterházi Lajos a kötet előszavában , magam sem tudom számon tartani Ha valaki egyszer összegyűjtené, lenne vagy kétszáz nyomtatott ív
E kétszáz nyomtatott ív legjavát, mondhatni summázatát kínálja a Szólni szólítatlan az olvasónak. Aki bizonyára találkozott is e cikkek egyikével-másikával kedvenc napilapja, hetilapja hasábjain, tapasztalatból tudja tehát, hogy Mesterházi nemhiába gyakorolta annyi éven és íven át a tollforgatást, igazán mestere, bajnoka lett a publicisztikának.
Fegyverzete a lehető legteljesebb. A bölcsészdoktor szállítja azt a nagyon tág körű és mély műveltséget, ismeretanyagot, ami sohasem hivalkodóan, de annál hatékonyabban van jelen alap- és háttérként leginkább napi ihletésű cikkekben is; logikai-filozófiai stúdiumai csiszolták élesre amúgy is pontos, csattanós érveit; a szépíró gazdag élettapasztalata szolgáltatja a példatárat, hajlékony, szellemes stílusa a közeget, melyben a politikus gondolatai, észleletei, intelmei kikristályosodnak.
A kötet öt ciklusából kettő szól írókról, irodalomról (Mesterek és Mesterség címen), a Harmadik nemzedék az ifjúság legsajátabb problémáiról és a fennmaradó két ciklus: jelenünk, fejlődésünk legégetőbb kérdéseiről.