Második jobbegyenes

Az igazság mindig naiv és magabiztos; készpénznek veszi, hogy azonnal diadalmaskodik, mihelyt felismerik. Ez a magyarázata annak, hogy az igazság erői rendszerint oly gyatrán szervezettek. A hazugság ezzel szemben cinikus, agyafúrt és fantasztikusan szervezett. Egy pillanatig sem szenved attól az illúziótól, hogy segítség nélkül a saját lábán megállna, vagy hogy becsületes versenyben képes lenne a győzelemre. Ezért hajlandó arra, hogy habozás nélkül bármely és bármilyen eszközt bevessen. Amit természetesen mindig a legfennköltebb eszmékre hivatkozással tesz. /Vlagyimir Bukovszkij/
Poppert Péter, Horn Gyula volt tanácsadója, a Mozgó Világ 2000. januári számában bírálatot írt a Jobbegyenes címmel megjelent cikkgyűjteményemről. "Lovas fontos embernek hiszi magát... Ezért is látta érdemesnek kötetben kiadni összegyűjtött cikkeit, amelyeket ezek szerint időállóknak tart" - így Popper. Könyvem legelső mondata (Előszó) viszont így szólt: "Ez a könyv nem születhetett volna meg a Kiadó tulajdonosa, Bedő György kedvesen kemény, két évig tartó unszolása nélkül, azon ellenvetésemet legyőzve, hogy nincs unalmasabb, mint egy tegnapi újságcikk."
Popper kritikája, sajnos, erre a kötetre sem érvényes. Nem a fontosságom győzött meg a második cikkgyűjtemény kiadásáról, hanem az a liberálisok számára azonnal felismerhető és nekik talán legmagasztosabb érv, hogy - megcáfolva engem és igazat adva a Kairosznak - a kötetet vették mint a cukrot. Tavaly június óta eddig, idén márciusig, a hatodik kiadását érte meg. A könyv sikeréért bocsánatot kérek a liberálisoktól. Igazán sajnálnám, ha folytatása miatt is hasonló módon kellene bocsánatot kérnem.