Antikvár könyv - A tizedik múzsa - 2011 - A filmesztétika kérdései

Karol Irzykowski filmesztéta könyve a film hőskorában, 1924-ben jelent meg első ízben. Az elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy ekkor jelent meg Balázs Bélának A látható ember című kötete is, amely szintén a filmelmélet egyik korai darabja. A filmesztétika ekkor még gyermekcipőben járt, de az új művészeti ág ahhoz már elég nagy múltat tudhatott maga mögött, hogy tanulmányozni lehessen műfaji sajátosságait. Irykowski tartalmi és formai jellemzőkre bontva vizsgálja a filmben rejlő lehetőségeket, de figyelmeztet minket arra, hogy a kettőnek egy műalkotásban egységet kell képeznie. A forgatókönyv szerepét sem felejti el megemlíteni, egész fejezetet szán arra, hogy a jó forgatókönyv ismérveit számba vegye. Nem tartja indokoltnak az ún. magas művészet és a szórakoztató művészet szétválasztását, hanem azt bizonyítja be, hogy ideális esetben a kettőnek találkoznia kell. Mivel a film ekkor még csak éppen indulni készült világhódító útjára, Irzykowski egy ekkor sokkal inkább elterjedt műfajjal állítja analógiába, mégpedig a cirkusszal, ahová szintén azért mennek az emberek, hogy felhőtlenül szórakozzanak, és amely szintén egy ember által megálmodott világ, ahol megtörténhetnek olyan dolgok, amelyek a valóságban ritkán, vagy egyáltalán nem. Az elméleti anyagot a kor ismert filmjeiből vett példák teszik szemléletessé. Irzykowski mintha látta volna a huszonegyedik századi jövőt, ugyanis könyve végén szót ejt arról, amit a technikai fejlődés hozhat majd a film számára. A közel egy évszázada íródott könyv szemlélete friss, gondolatai aktuálisak, érdemes elolvasni.