Út a vadonba - KALAND A MESSZI ÉSZAKON

Nagyon tetszett a konyv, noha a fohost nem tartom normalisnak. Ennek ellenere erdekes olvasni mi motival embereket effele tettekre.

A filmet láttam és fantasztikusnak tartom. A főhős meg szerintem teljesen normális volt, felismerte a társadalom hibáit, a pénz és a felesleges tárgyak nélküli életre vágyhatott(sztem) és mindenekelőtt a szabadságra,amit csak a Természet adta szabadság adhatott számára. Nincs ebben semmi abnormális dolog. Számomra nagyon szimpatikus a főhős gondolkodásmódja!Útra fel! :)

A főhős valóban normális. A világ tele van hozzá hasonló, ha nem is ily mértékben szélsőségesen szabadságvágyó emberekkel. Az utazás és felfedezés megszállottja lévén könnyedén felfedeztem a hasonlóságokat gondolkodása és az én gondolkodásom között. Filmben látott, lenyűgözött és mindenkinek ajánlom, aki nem a kapitalista világ hatalmas sakkjátszámjának egyik bábujaként szeretné a szabadságot megélni.

Antiszociális "hős", gyermeteg naivitással. Negatív példaként kéne emlegetni, hogy hogyan nem szabad élni. Ha valaki ki akar vonulni a társadalomból, megteheti, ha valaki gyakorlatilag öngyilkos akar lenni, megteheti, de nehogy már vonzó példaképnek állítsunk be valakit, aki arra sincs felkészülve, hogy mit csináljon magával, ha ki akar szakadni a társadalomból. Aki a túlélés elemi szintjét se akarja megismerni, az valamilyen szinten pszichikailag beteg..

A túlélés elemi szintje maga az élni akarás - ez a fickó pedig semmi másra nem vágyott. Éppen ez volt a célja: élni, szabadon, nem megkötve, hanem elszakadva mindentől, ami hazug módon szabadságot hirdet ott, ahol minden meg van szabva; ahol minden attól függ, mennyi pénzt keresel, milyen befolyásosak az ismeretségeid, mennyire vagy átlagos, mennyire tudsz elvegyülni, vagy mennyire agresszíven tudod kihasználni, ha valamiben épp különbözöl az átlagtól. Szerintem ez a történet fantasztikus, egy nagyon bátor és tiszta emberről szól, akinek a sztorija talán nem követendő, viszont gyönyörű és megható. Szerintem nem volt antiszociális, csak viszolygott a társadalomtól, és véleményem szerint akit manapság nem taszít legalább egy kicsit ez a világ, az sokkal rosszabb, mint ha úgy halna meg fiatalon, hogy legalább felismerte, és hajlandó volt az életét áldozni, csak hogy ne legyen belőle is képmutató, fásult szerencsétlen. Nekem nagyon tetszett a könyv és a film is.