Címkeragasztás

Tíz év alatt írtam ezeket a történeteket, háromszor tíz évem történeteiből, és úgy ragasztottam belőlük kötetet, hogy kiadódjék egy háború előtt született, az ötvenes évek végére eszmélő, a hatvanas években is még visszafelé tapogató, megértésre törekvő figura; falusi és városi környezete, kapcsolatai, fölismerései és bizonytalanságai, kísérletei a megmaradásra. De mindez talán túl szépnek is hangzik, kerekebbnek és hangzatosabbnak, mint amilyennek ezt a nekifutásokból és megtorpanásokból, vagy nem is tudom, mikből összefűzött könyvet gondolom vagy szeretném írja kötetéről Horgas Béla.
A Címkeragasztás írásai, noha önmagukban is megálló olvasmányok, nem hagyományos novellák, és egymáshoz kapcsolódva sem mutatnak be teljes életpályákat, lezárt emberi sorsokat. A mesés és szorongató gyerekkor vagy a diákévek idézése, egy-egy mozzanat körüljárása, a fogható elemek egymás mellé ragasztása, a mulatságos és a félelmes erők együttes rajza mindig egy lehetséges magatartást, a jelenben élő ember küzdelmeit villantja föl.