Vörös hó

"Heizer jól szemügyre vette az új embert. Nem ellenszenves, de azért nem árt vigyázni. Ki akarsz faggatni? Hangjában elutasítás csengett.
Ohó, gondolta Bender, ez nagyon könnyen kiborul. Majd így szólt:
Hiszen az hétszentség, hogy ez itt börtön! Figyelte Heizer arckifejezését. Az kissé összeráncolta a homlokát. Egy ilyen árokrendszerben végtére is fogságba érezhetjük magunkat. Sőt olyan börtönben, amelyet már szinte kezükben tartanak az átkozott bolsevisták!
Baum zajos horkantással oldalra dőlt, majd egy rándulással gyorsan fölegyenesedett, zavartan nézett körül, és megkérdezte, mi történt. Szája úgy mozgott, minha őszibarackbólét ízlelgetet volna.
Heizer biztosabb akart lenni a dolgában:
A barátod azt mondja, hogy mi itt börtönben ülünk, és az orosztól függ a sorsunk.
Eberhard ásított. Gyerekek, ne kerülgessétek a kását, hiszen mind a ketten ugyanabban a cipőben jártok! Fészkelődött még egy keveset, aztán megint elszunyókált. Nagy volt a hőség, csaknem negyven fok.
Heizer és Bender gyors pillantást váltott.
Szép kis szósz jegyezte meg Bender óvatosan. Ez vonatkozhatott akármire, az árokbörtönön át egészen a háború kimeneteléig, de vonatkozhatott Baum megjegyzésére is.
Nem is kifejezés szólt Heizer valamivel derűsebbre hangoldóva. Azoknak odaát valószínűleg jobban megy
Milyen tekintetben? kérdezte Bender.
Milyenben? Hát katonai, politikai és erkölcsi tekintetben! Legalábbis ilyeneket mond a rádiójuk. Sokkal nyíltabban már nem beszélhetett.
Bender gyengén oldalba bökte Eberhardot:
Hát a te cimborád meglehetősen vaskos nézeteket vall!
Időbe telt, amíg Baum magához tért:
Ugyan miért nem engedtétek, hogy még néhány percig nyugodtan aludhassam!
De Bender csak nem hagyta abba:
A dögész láthatóan nem egészen biztos benne, hogy a jobbik oldalon van-e.
Heizer nem felelt, és Bender még messzebbre vetette ki a horgot:
Azért valamit csak a fülembe zsonghattál volna, Eberhard.
Akkor valószínűleg mind a ketten a szökésekkel traktáltatok volna morogta Baum.
Én valamikor bent voltam egy munkáspártban. Heizer önkéntelenül lehalkította a hangját.
Hm bólintott Bender. Arra gondolt, hogy Heizer nem sokat kockáztatott ezzel a vallomásával; az életrajzok és más efféle iratok amúgy is tartalmazzák azt. Ahhoz mégsem volt kedve Bendernek, hogy saját magáról is közöljön valamit.
Baum most teljesen éber volt: Vagy nincs igazam?
A másik kettő ránézett.
Neki talán nem tetszik annyira a szocializmus első országa kötekedett Bender.
Mondjátok, voltaképpen ki garantálja, hogy a háborút a vörösök nyerik meg? Baum arcán látszott, hogy nagyon várja a választ."