Emberevők között

Mintegy nyolc évre terjedő, épp oly érdekes, mint veszedelmekkel teljes utazást tett meg a bátor és vállalkozó szellemű magyar főúr, gróf Festetics Rudolf az 1893-1902-ig terjedő időszakban. Óceánia sziget-csoportjait kutatta és írta le az erre a célra épült ,,Tolna" nevű, 76 tonnás, két árbócos vitorlás hajóján; útjára felesége is elkisérte.Az utazásról Festetics Rudolf francia nyelven írt beszámolót. A korabeli lapok így méltattak a könyvet."Ez a vállalkozás részben felfedezési utazás számba is mehet, mert a bejárt szigetek közül sok nagyon is félreesik a kereskedelmi hajók rendes járásából s így alig fordul ott meg művelt ember, minél fogva a szigetek egyrésze jóformán ismeretlen. A benszülöttek több helyen teljesen vad állapotban élnek, mint hajdan a kőkorszaki népek, s az emberevés is széltére szokásban van még náluk."A könyvből megtudhatjuk: már útja kezdetén komoly veszély fenyegette az utazó felfedezőt, mert csakhamar kitűnt, hogy felfogadott matrózai tengeri rablók voltak, akik arra esküdtek össze, hogy a grófot és nejét valamely puszta szigeten kiteszik, a ,,Tolná"-t pedig mint kalózhajót használják. Az összeesküvés még időben lelepleződött, a személyzetet sikerült kicserélni.A szigetek közötti kalandozás aztán évekig tartott. Festetics megdöbbentő részletességgel számol be az ott élő emberek - ahogy ő is sokszor mondja: vademberek - szokásairól. Ma úgy fogalmaznánk: kultúrájáról. Az egész azért érdekes most is, mert a szerző igyekezett levetközni előítéleteit, és nem a fehér ember civilizációs gőgjével közeledik a szigetlakókhoz. Képes arra, hogy részt vegyen embervadászaton, végignézzen kannibál lakomát, és mindezekről érdekesen, de ne naturálisan írjon az európai olvasónak.Az elektronikus kiadás a teljes kötet rövidített változata.