A szultán kémei - Oszmán hírszerzési módszerek és ügynökhálózatok a 16. században

A hadi eseményekben bővelkedő 16. században nem egy csata vagy hadjárat kimenetele fordult meg azon, hogy a szemben álló felek milyen minőségű hírszerzési információknak voltak a birtokában, mennyire voltak rátermettek és találékonyak a naprakész hírek begyűjtésével megbízott kémek. A hatalma csúcsán álló Oszmán Birodalom hírszerzői világa seregnyi különc figurát vonultatott fel: renegátok, kereskedők, szerencselovagok, kettős ügynökök hada nyüzsgött a kiterjedt birodalom határvidékein, hogy megbízható információkhoz jusson az ellenfél helyzetéről. Nagy volt a tét: ha sikerült hasznos értesülést szerezni, a hír értékével arányos jutalom sem maradt el, az ellenség által elfogott kém azonban nemritkán az életével fizetett.

Hogyan álcázták magukat a veszélyes műveletekre vállalkozó kémek? Milyen büntetésre számíthattak az álruhában és álnéven közlekedő ügynökök? Milyen hírszerzési stratégia alapján dolgoztak az oszmán kémek és megbízóik? Milyen módszerekkel tudták szóra bírni a lefülelt kémeket? Hogyan próbáltak az oszmánok gátat szabni az isztambuli külföldi követek hírszerzési buzgalmának? A török szerző díjnyertes kötete mindezekre és még tucatnyi más izgalmas kérdésre keresi a választ, minduntalan közös gondolkodásra késztetve az olvasót a korabeli muszlim és keresztény világ között húzódó keskeny határ mibenlétéről.

Emrah Safa Gürkan Törökország egyik legnépszerűbb történésze, az isztambuli 29 Mayis Üniversitesi Egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének oktatója. Fő kutatási témája a 16. századi Oszmán Birodalom története, ezen belül a mediterrán térségbeli kalózok és kémek működése, illetve az oszmán kori hírszerzés világának jellemzői. Jelen munkáját 2018-ban a Török Tudományos Akadémia az év tudományos monográfiája címmel tüntette ki.