Tékozló szeretet

„Amikor apám nélkül mentünk moziba, anyám egyetlen apám által előírt szabályt sem tartott be: fesztelenül ide-oda forgatta a fejét, úgy nevetett, ahogy nem lett volna szabad nevetnie, beszédbe elegyedett az idegenekkel, például a cukorkaárussal, aki, amikor kialudtak a fények és előtűnt a csillagos ég, odaült mellé. így, amikor apám nem volt ott, képtelen voltam a film cselekményére figyelni. A sötétben lapos pillantásokkal méregettem anyámat, a magam módján gyakorolva az ellenőrzést felette: idejekorán felfedni titkait, elkerülendő, hogy apám is felfedje a bűnösségét. A cigarettafüst és a vetítő sugárnyalábjának szórt fényei között rémülten fantáziáltam a varangyformát öltött férfitestekről, akik ügyesen ugrálnak a széksorok között, és nem a lábukat, hanem a kezüket és nyálkás nyelvüket nyújtogatják."