Leila, avagy a félhold bukása

Lord Edward Bulwer-Lytton arisztokrata származású angol regényíró, költő. Mint politikus és államférfi, mint az angol gyarmatügyek vezetője Viktória királynő hatalma fénykorában, széles látókörre, gazdag emberi tapasztalatokra és nagy társadalmi befolyásra tett szert. De ifjú kora óta az irodalom volt a legfőbb szenvedélye. Érdekfeszítő, nemes felfogást, mély életfilozófiát tükröző, finom lélektani elemzést tanúsító regényei meghódították hazáját és az egész világot. Legelterjedtebb, legtöbbet olvasott alkotásai: a magyarul is több kiadást megért Pompeji utolsó napjai (Európa Könyvkiadó, 1987) és a Wagner-opera alapjául szolgáló Rienzi, avagy az utolsó római tribun. De egyik sem nemesebb, gyönyörködtetőbb mint Leila, melyet most új kiadásban vehet kezébe az olvasó.
Az arab és a spanyol hatalom, a mór és a keresztény kultúra összecsapását, a zsidó nép tragikus vergődését látjuk a két ellenfél között. Almámen, a sötét lelkű mágus, Torquemada, a szent inkvizíció megszervezője, Leila, a mágus leánya, akinek igéző szépsége előtt meghódol a mór vezér és Don Juan, a spanyol trón örököse egyaránt a hatalmas színjáték szereplői. Megrázó és kedves jelenetek elevenítik meg a történelem egyik nagy, jelentőségteljes korszakát.