Bátorság az örömhöz

A tanúságtétel nem színpadi mű vagy regény, ahol a siker a tapssal vagy az eladott példányszámmal mérhető. Előfordulhat, hogy annak ellenére igaz a tanúságunk, hogy a tanúságtevő közeg kinevet, elkerget, megkövez. Akkor is mondani kell, örömmel, derűvel. Nemrégiben szép ünnepélyen vehettem részt, ahol döbbenetes, örömteli sikernek lehettünk tanúi, melyet a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános iskolája énekkara váltott ki. Tolókocsis, vak gyermekek énekeltek, szavaltak Krisztusról, a hitükről. Miért múl felül mindent egy ilyen tanúságtétel? Hiszen nagy dolog, amikor a világ legsikeresebb emberei, tudósok, művészek, sportolók (ritkán pénzemberek is) tanúságot tesznek arról, hogy sikerük hátterében Jézus áll. Mégis más az, amikor súlyos fogyatékkal élő vagy beteg ember, ráadásul gyermek tesz tanúságot. Mert ő szenvedő és kiszolgáltatott. Mindenkinek lehull a büszkesége, gőgje, amikor kiszolgáltatott szenvedők próbálnak segíteni rajta, hitet és erőt adva, ráadásul látható örömmel az arcukon. Ez elsöprő és meggyőző. Példát vehetünk róluk, ma, Magyarországon és Európában is.