Megszámláltattál...

Bánffy Miklós, az előkelő és dúsgazdag arisztokrata a monarchia idején főispán, képviselő, 1921-22-ben külügyminiszter, elsősorban muzsikusnak, képzőművésznek, színházi embernek, novellistának, dráma- és regényírónak tartotta magát. Sokoldalú tehetsége, a művészi új iránti kétségtelen érzéke ő mutatta be nem kis harcok árán Bartók két színpadi művét, A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát ellenére is úri műkedvelő volt; ennyiféle ambíció többnyire azt fűti, akinek a művészet passzió, még ha életre-halálra szóló is.
A Megszámláltattál azonban elképzelésének és szándékának, mindenekelőtt tárgyának következtében irodalomtörténeti jelentőségű: a Ferenc József-kori arisztokrácia életének belülről, a szemtanú élményei alapján ábrázolt krónikája. A magyar élő arisztokráciáról még senki ilyen kíméletlenül és irgalmatlanul nem nyilatkozott írta Móricz Zsigmond a Kelet Népében. Bánffy Miklós kaszttársainak pontos és alapos arcképsorozatával s az egész kadáverből áradó nehéz és reménytelen levegővel igazolja a társadalmi megújhodás szükségességét. Személyes tragédiák, fülledt és reménytelen szerelmek, elbukó egyéni ambíciók, a jó szándék kényszerű vereségei vetítik előre ennek a társadalomnak a pusztulását. Bálok, lóversenyek, képviselőválasztások, kártyacsaták, légyottok, parlamenti színjátékok lenyűgözően realista jelentekből összeálló nagyívű körképe teszi impresszionista módon színezett, mégis eleven és hiteles történelmi dokumentummá a regényt.