Zsoltárhomíliák

2012-ben szenzációs felfedezést tett Marina Molin Pradel, amikor a Müncheni Könyvtár 314 számú bizánci kódexe katalógusának ellenőrzésekor rájött, hogy a névtelen szerzőnek tulajdonított Zsoltárhomíliák feltehetően Órigenésznek (186-254), az ókeresztény tudományos gondolkodás és spiritualitás meghatározó alakjának a munkái. Feltételezésének helyességét azóta igazolták, így immár ezek a szövegek jelentik az első reánk maradt, görög nyelven készült zsoltárértelmezéseket. A keresztény egyházon belül legnagyobb népszerűséget élvező ószövetségi gyűjteményben, a Zsoltárokban emberi hangon szól a zsoltáros Istenhez, dicséri őt, hálát ad neki, kéréssel fordul hozzá, panaszkodik és megosztja kétségeit. Órigenész értelmezésében Dávid - az Üdvözítő előképe - zsoltárai olykor Krisztus isteni, olykor emberi megnyilatkozásait tolmácsolják, de a szövegekben néha az esendő hívő ember imádkozik Istenhez. Prédikációiban Órigenész a helyesen cselekvő, keresztény módon élő, a krisztusi tanításokat elfogadó ember előrehaladását igyekszik segíteni, megmutatja fejlődését, amelynek végpontja az anyagi világ elhagyása és az Istennel valamint a többi szellemi teremtménnyel való közösség, Isten szemlélése. A huszonkilenc görög nyelvű és további öt, kizárólag Rufinus latin fordításában fennmaradt homília magyar fordítója Somos Róbert, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Patrisztika Központ vezetője.