Vadregény - Vadászélmények Csantavértől Afrikáig

"Színész vadász - vadász színész." - A szerző nem az egyetlen puska- és toll; forgató, akire ráillik ez a meghatározás. Ám közülük csak ő vallja őszinte meggyőződéssel: sokkal előbb volt vadász, mint színész - a gyermekkor önmagára eszmélése óta, először lélekben, majd ténylegesen is, odalent a Délvidéken, a csantavéri apróvadas határ múltba vesző ösvényein... Messzire vezettek a vadászutak az emberek, szerepek, sorsfordító események, a vadászösztön késztetésére megszülető tervek erdejében, amelyben a bükki pagonyok, a miskolci színház és otthon, majd messze odalent a karszton a montenegrói hegyi vadászkaliba a szilárd pont - e két véglet közé pedig oly sok minden belefér! Az Alpok magashegyi zergecsapái, a bácskai sík gabona- és vad termő barázdái, az erdélyi havasok lucfenyveseinek temploma, Afrika napégette szavannáinak tüze... Földi László igazán nem ,,padlón járó" vadász, ösztönös, kemény vadászember, aki tudatosan vállalja a maderspachi örökséget. írásai - amelyeket az Olvasó megismerhetett a szerző első, ,,Az orgonák völgyében" című kötetéből, továbbá a NIMRÓD lapjairól - nem illeszkednek a kortárs magyar vadászirodalomba. Szerzőjük egyéni látásmódja, amely magában hordozza ugyan a nagy elődök örökségét, már a jövőbe mutat.