Szokolay Sándor (Magyar zeneszerzők 20.)

Annak ellenére, hogy Szokolay Sándor (1931) a magyar kortárs zene egyik meghatározó és ismert egyénisége, munkásságáról eddig még nem jelent meg áttekintõ-elemzõ monográfia. Ezt a hiányt Gombos László műve csak részben pótolja, bár a szerzõ a sorozat jellegének megfelelõen, röviden és tárgyilagosan próbálja a zeneszerzõ eddigi életművét áttekinteni. A rövid életrajzi bevezetés után Szokolay zeneszerzõi tevékenységét a meghatározó műfajok (Az operák szerzõje; Művek és műfajok az operák hátterében; A szakrális művek idõszaka) köré csoportosítva ismerteti a zenetörténész. Szokolay Sándor életének, művészetének is meghatározó sarokköve volt a rendszerváltozás: a politikai támadások következtében megromlott egészségi állapota miatt visszavonult a közélettõl és a további alkotásokhoz születéséhez nyugodt légkört biztosító Sopronba költözött. Ez a helyváltoztatás megújította művészetét: érdeklõdése fokozatosan a hangszeres zene (zongora, hegedű) felé fordult, de itt született a Magyar Millennium 2000. évi nyitóünnepségére Nagy Gáspár versciklusára komponált Symphonia Ungarorum, azaz a III. szimfónia.