Sziget és külvilág

Ez az idézet eredetileg egy 1972-ben írt tanulmányom címe alatt állt. Ma úgy látom, a maga kissé bonyolult módján ennek az egész könyvnek a mottójául szolgálhat. A könyv a szerzőnek az elmúlt 25 évben írt kismonográfiáiból, tanulmányaiból közöl válogatást. A tanulmányok a két világháború közötti korszak szellemi-ideológiai történetéről szólnak. A kötet nem ad átfogó képet a korszak társadalmi gondolkodásáról. Noha többé-kevésbé felvillantja a 25 év egészének szellemi arculatát, több fontos áramlattal nem foglalkozik külön tanulmányokban. Alaposabban csak néhány jelentős irányzatot tárgyal: a népi mozgalom, a kommunista ideológia korabeli kérdéseit, s olyan problémákat, amelyek a szellemi élet tágabb területeivel, a historiográfiával, az irodalomtörténettel, az ókortudománnyal érintkeznek. Néha olyan határkérdésekkel, amelyekben a szerző csak bizonyos mélységig érezte autentikusnak magát. A kötet célja: bemutatni a szerző régi tudományos tervéhez készült előtanulmányokat; egy esszéisztikus áttekintéshez a két háború közötti magyar szellemi életről. A közölt írások több témakörében azóta a történészek, irodalomtörténészek sok újabb monográfiát, tanulmányt és közleményt publikáltak. Ezek értékelése e kötetnek nem volt célkitűzése. A szerző tudatában van annak, hogy írásai - a vizsgált időszak s a megírás idejének együttes sajátosságai miatt - a legtöbbször igen kényesnek tekinthető szemléleti kérdésekkel foglalkoznak. Nem tartanak igényt ,,végleges" megoldásokra már csak azért sem, mert az új kutatások e hozzánk közel álló, rendkívül nehéz, súlyos ideológiai ballasztokkal megterhelt korszak problémáinak szükségképpen egyre újabb oldalait világítják meg. A tanulmányok szövegén kisebb módosításokat hajtottam végre, elhagyva egy-egy lényegtelen passzust s kijavítva a kirívó stílushibákat. Néhány olyan helyen, ahol a korábbihoz képest a módosítás szemléleti kérdéseket érint vagy az eredetinél árnyaltabb kifejezést használ, a jegyzetben közlöm az eredeti szöveget. Budapest, 1996. július Lackó Miklós TARTALOM KÖSZÖNTŐ 7 ELŐSZÓ 9 EGY SZEREP TÖRTÉNETE 10 I. A fiatal Németh László és az 1920-as évek 10 Szabó Dezső: küzdelem a 19. század ellen 11 o Magyarság és korszerűség 16 o Értelmiség és zsidókérdés 23 II. Babits Mihály vonzásában 28 Kitekintés Európába 28 o Babits Mihály fölfedezése 34 o Németh vallásos és irodalmár korszaka 37 III. Németh László és a Nyugat 42 A Nyugat kritikusa 42 o Őrtorony vagy szabad tájékozódás 47 o Az ,,új nemzedék esztétikája". Szakítás Babitscsal 51 IV. A Tanú korai időszaka 56 Két tavaszváró költemény 57 o A minőség eszméje 60 o Proust 66 A MEGRENDÍTŐ RÖGESZME. Illyés Gyula két háború közötti tanulmányai 79 A közéleti írószerep belső nehézségei 80 o Népi és/vagy modern értelmiségi 84 o Illyés, a közvetítő 90 o A történelmi és irodalmi hagyomány ,,meghódítása" 94 AZ ÚJ SZELLEMI FRONT TÖRTÉNETÉHEZ 99 Gömbös Gyula és az irodalom 100 o Kozma Miklós, a közvetítő 103 o Kozma levele Gömböshöz 107 o Zilahy, Illyés, Német - a kapcsolat kezdetei 110 o Az Est-lapok akciója: a Magyarország 115 o Kétféle reformmozgalom 118 o Kodolányi, Szabó Lőrinc, Pap Károly 124 o A két reform átmeneti találkozása 128 o A találkozó 135 o Zilahy elkésett riadója 139 o A frontok elválnak - kritikák és önkritikák 145 o Rövid áttekintés 149 NÉPIEK TEGNAP ÉS MA 165 A múlt: defenzív és offenzív népiesség 166 o Előretörő népiesség 167 o Népi és ,,urbánus" urbanizmus 169 o Az antiszemitizmus két szakasza 171 o Zsidó irodalmi típusok 175 o A harmadik út 176 o Európai válság - kelet-európai hivatás 177 o ,,Meggyőző tévedések" 179 o A népi gondolat a Szárszók tükrében 180 o 1942. Konferencia a ,,béke szigetén" 182 o 1943. Az ellentétek konferenciája 183 o Államszerkezet, kultúra 185 I Fellendülés és hanyatlás 187 LUKÁCS GYÖRGY ,,BLUM-TÉZISEI" 191 Az 1956-os vita 193 o A tézistervezet 195 o A fasizálás ,,demokratikus formája" 197 o A Kun-Lukács-Révai vita. Önkritikák 199 RÉVAI JÓZSEF A MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL 203 I. A Szabó Ervin-tanulmány 203 Rövid visszapillantás 203 o Dialektika vagy szofisztika? 208 o Szabó Ervin helye a magyar munkásmozgalomban 210 o Mit módosított Révai 15 év után? 214 . ii. Marx és a magyar forradalom 221 A 48-as tanulmány elhagyott részletei 226 o Révai koncepciójának erős és vitatható vonásai 231 o ,,Nemzeti" és ,,szociális" 236 III. Révai múltszemléletének alakulása 239 Révai ,,trianoni hibája" 239 o Átmeneti állapot. ,,A 48-as legenda" 242 o Az új múltszemléletre való áttérés fokozatai 244 o A historizálás előremutató és problematikus vonásai 247 o A demokratikus hagyományok leszűkítése 250 BUJDOSÓ VAGY SZABADSÁGSZERETŐ REALISTA? írások és viták a nemzeti jellemről 260 Nemzetkarakterológia és konzervativizmus 261 o A karakterológia kapcsolata a nemzeti tudat zavaraival 263 o A történetírás megnőtt szerepe. Nemzeti bűnök és erények 268 o Önkritikus zsidó karakterképek 272 o A vándor és a bujdosó 275 o Új vonások az 1930-as évek második felének nemzetkarakterológiájában 282 o ,,Mi a magyar?" 285 o A népi irányzat és a nemzeti jellem 289 o Néhány következtetés 296 SZIGET ÉS KÜLVILÁG. Kerényi Károly és a magyar szellemi élet 305 Új híd az antik hagyomány ,,márványszigete" felé 306 o A Thomas Mann- Kerényi-levelezés 308 o Szerb Antal és Kerényi 312 o Kerényi és Németh László kapcsolata 314 o A Kerényi-Németh-kapcsolat paradoxona 317 o Eltávolodás 319 o Az ,,újromantikus" Kerényi a bírálatok kereszttüzében 323 o Szentkuthy pamfletje. A Sziget magánya 327 KERÉNYI, FÜLEP ÉS TOLNAY KÁROLY SZELLEMI KAPCSOLATA 335 történetírás és irodalmi élet 345 A történetírás mint nemzeti ,,sorstudomány"345 o Szekfű és Babits 347 o Szekfű és a Halálfiai 349 o Szekfű és Szerb Antal 350 o Szekfű és Németh László 353 o Németh szembefordulása Szekfűvel 354 o Mályusz Elemér és a népi irányzat 356 o Hajnal István és köre hatása 358 o A Hajnal-kör és Halász Gábor kapcsolata 361 o Halász Gábor és Szerb Antal eltérő nézetei 364