"Szent ez a föld"- Néprajzi írások az Alföldről (Táj és népi kultúra)

Saját képekkel - Táj és népi kultúra 5 - Ismertető: "Szent ez a föld, amelyen állunk. Imádság és verejték érleli." Ez a Bálint Sándor Breviáriumából származó gondolat, könyvünk mottója, jelzi: a máig élő bencés gondolat, ora et labora, tette és teszi kultúrtájjá ezt a vidéket. Bálint Sándor munkásságnak egyik nagy területét a Szeged-kutatás, a szegedi nagytáj, az Alföld-kutatás jelentette. Szervezett formája az 1940-es évek végétől nem létezik. Az elmúlt évtizedek pedig bizonyították, hogy az itt végbemenő folyamatok meghatározóak az ország egésze szempontjából, s általában a kulturális folyamatok tekintetében is. A természettudományi és gazdasági vizsgálatok mellett ismét érdemes volna tehát elindítani a társadalomtudományi, közöttük a néprajzi/antropológiai kutatásokat is. Csak sokszempontú tudományközi elemzések segítségével lehetne értelmezni az elmúlt évtizedek és a jelen társadalmi, kulturális folyamatait. Bálint Sándor Alföld-kutató elképzelései ösztönzést adhatnak erre. S talán ismét megszerveződhet egy alföldi tudományos intézet, amely keretet biztosít az ilyen irányú törekvéseknek. E kötet tematikus sokszínűsége is jelezheti ezt a tudományos igényt. A kötet szerzői valamilyen szállal mind kötődnek Bálint Sándorhoz, vagy a néprajz szegedi műhelyéhez. A szerkesztők, Barna Gábor, Mód László és Simon András, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének oktatói.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom: Bálint Sándor és az Alföldkutatás 11 Bálint Sándor: "Szent ez a föld..." 13 Barna Gábor: Bálint Sándor és az Alföld-kutatás 15 Fodor Ferenc: "A hála nem emberi tulajdonság..." 25 A szegedi nagytáj 31 Szabó József: Bálint Sándor és a nyelvtudomány 33 Juhász Antal: Szegedi nyomában a Homokhátságon 40 Mód László: A szegedi pásztorok összeírása 1854-ből 53 Simon András: "Ilyen dógos nép, mint Jázován, tán nincs is..." A gazdálkodás és életmód változása egy bánsági faluban a 20. században 58 Klamár Zoltán: Szegedi paprika - horgosi paprika. Táji kapcsolatok és körzetek kialakulása, termesztés 69 Rostás Mónika: A kékfestés mintakincse 76 Vallás, tér, társadalom 83 Bárth Dániel: Szent Ágota kenyere 85 Tóth Ferenc: A makói Havi Boldogasszony-kép eredetéről 94 Papp Bernadette: A magyarországi németnyelvű vallásos ponyvák tematikai csoportjai 99 Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán: Gáspárék keresztje, Bukóczi Jézuskája 112 Guba Szilvia: A szakrális környezet tárgyai egy mezőkövesdi háztartásban 117 Szűcs Judit: A böjt és a húsvét a csongrádi népéletben. Emlékeim Bálint Sándorról 126 Ferkov Jakab: Egy szabadkai imakönyv Lendva-vidéki emlékekkel 133 Kulik Melinda: "Porba hullok Uram Oltárod előtt." Az endrődi Oltáregylet 142 Gleszer Norbert: Kvitli 146 A sokarcú alföldi kultúra 159 Polner Zoltán: A teknyőkaparó mint jelenség 161 Korkes Zsuzsa: Ráolvasások a Kiskunság déli részén 167 Kakuk Mátyás: A tűz-víz-(lélek) hármas istenségének szerepe a szóalkotásban és a rítusokban 176 Szűcs Norbert: A halállal kapcsolatos szokások az apátfalvi cigányok körében 188 N. Szabó Magdolna: Fejfák a hajdúnánási temetőkben 198 Pusztai Bertalan: Találékonyság a túlélésért. Turizmus és megalkotott hagyományok 208 Nagy Terézia: Szeged és belvárosának mentális térképe 215 Vass Erika: Bánsági portyázások. A szegedi néprajzi tanszék máriaradnai kutatása 222 Szerkesztői utószó 231 A kötet szerzői 232